Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

LII kifolyóan a szerződésileg megállapított tartásdíj összegére nem lehet befolyással sem az, hogy az alperes életviszonyai a szerződés kiállítása után változtak, sem az, högy felperesnek milyen a társadalmi állása s alperesnek milyen a vagyoni viszonya. 2101. 130. Ha a törvénytelen gyermek természetes atyja szerződésileg kötelezte magát a tartásdíj fizetésére, a lizelési kötelezettség — egyéb kikötés hiányában — a szerződés kelte napjával veszi kezdetét. 2101. 130. A házasságon kivüli viszonyból származott gyermek eltartására a természetes atya szülei, külön szerződéses kikötés hiányában, nem kötelezhetők az alapon, hogy a természetes alva szülei háztartásában élve, tevékenységét azok vagyonában érvényesíti. 2107. 142. A törvénytelen gyermeket illető tartásdíj mennyiségének megállapításánál a természetes atya és nem ennek atyjának vagyoni körülményei teendők mérlegelés tárgyává. 2107. 142. Gyermektartás iránti perben a tartásra kötelezettként perbe idézett nem érvényesítheti sikerrel azt a kifogást, hogy ő nemzésre képtelen. 2148. 210. A törvénytelen gyermek atyjának az atyja a törvénytelen gyermek eltartására azon az alapon nem kötelezhető, hogy a törvénytelen gyermek vagyontalan természetes atyja egész tevékenységét és munkaerejét az atyja gazdaságába fekteti be. 2160. 238. Abból, hogy a törvénytelen gyermek anyja a fogamzás időszakában alperesen kívül ismeretlen egyénnel fürdőben nemileg közösült, jogilag a festettSég következtetendő. 2205. 314. Abból, hogy alperes a törvénytelen gyermek anyjának a gyermek születése előtt meghatározott havi összeget segélyképpen igért, nem lehet következtetni arra, hogy alperes magát a gyermek részére tartás czímén ugyanih összeg fizetésére kötelezte. 2232. 3S9. XXIII. AZ ÖRÖKLÉSI JOG. Azzal a ténynyel szemben, hogy a hagyatéki biróság az ingatlant örökösödés czímén adta át a telekkönyvi tulajdonos özvegyének ós hogy a telekkönyvben is az özvegy szerzési czimeül örökösödés van bejegyezve, az örökhagyó tartozása iránt indított perben bizonyítható az, hogy az özvegy az adósnak nem örököse s hogy az ingatlant az örökösöktől élők közötti jogügylet útján szerezte meg. 2041. 12. Annál a jogügyletnél, mely szerint az örökhagyó leszármazni a hagyatékra nézve örökösödési jogukról az özvegy javára lemondanak és a hagyatékot vagy ennek egy részéi az özvegynek özvegyi jogának kielégítésére tulajdonul átengedik, az özvegy szerzési czíme nem ajándékozás s így erre az ügyletre nézve az ajándékozásra vonatkozó jogszabályok nem alkalmaz-