Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

XXXVI is, hogy az ingatlan igénymentes, hacsak az ellenkező a felek között világosan ki nem köttetett; egymagában az a körülmény tehát, hogy vevő a szerződés megkötése alkalmával tudomással birt a tulajdonjogra vonatkozó törlési per leijegyzéséről, a szavatosságra nézve nem döntő. 2068. 54. Ha ingatlan eladásánál kiköttetik, hogy vevő köteles az ingatlanon bizonyos gyárat építeni és ezt üzembe helyezni, ós ha ezt nem létesítené vagy 20 éven belől az illető gyár üzeme bármely okból megszűnnék, eladónak meghatározott vételári többletet fizetni, ez a vételári többlet követelhető akkor is, ha az illető ingatlan a 20 éven belől egészen kisajátíttalik, és a vevőnek a vételári többlet fizetése iránti kötelezettségét nem szünteti meg az, hogy az illető gyári ipart a 20 éven belől más ingatlanon létesítette. 2086. 95. A f'entartott tulajdonjog törvénynél avagy jogi természeténél fogva csupán személyes jogosítványnak nem tekinthető s így tárgyánál fogva bármely törvényszerű módon átháromlás útján megszerezhető. 2135. d96. Habár vevő az illető cséplőgépet, ennek használt voltát és hiányosságát ismerve, vette meg, mégis abból, hogy eladó a csépeltetésre vásárolt gépet a vétel alkalmával körülbelől 12 évesnek állította, később pedig kitűnt, hogy az akkor már körülbelől 30—34 éves volt s hogy a géppel való csépeltetés a vevő részéről eszközölt, a gép vételárát és valódi értékét meghaladó javítások mellett is ki van zárva, jogszerűen következik, hogy az eladó a szerződés létesítésénél a vevővel szemben rosszhiszeműen járt el, illetőleg vevőt a szerződés tárgya tekintetében tévedésbe ejtette. 2142. 204. Vagyonátruházásnál, ha ennek szinlegessége nem is állíttatott, ellenértéknek tekintendő nemcsak a tényleg fizetett összeg, hanem az átvállalt adósság is, valamint az átruházóit ingatlan haszonélvezetének az átruházónak való holtiglan ingyenes átengedése. 2193. 263. Az 1879 : XXXI. t.-cz. szerint meghatározott üzemterv szerint értékesítés alá jövő rendszeres erdőkihasználás, mini jövedelem, jogilag nem esik a törzsvagyon elidegenítése fogalma alá, s így az 1886:XX11. t.-cz. 24. §-ban felsorolt esetek egyike sem forogván fenn, a város által az erdő fái iránt kötött adásvételi szerződés érvényességéhez a törvényhatóság jóváhagyása nem szükséges. 2228. 352. Habár vevő az erdőben levő és a vétei tárgyát levő fát tényleg átvette, mégis az eladó a feldolgozott fát a vevőnek a vételár fizetése tekintetében bekövetkezett késedelme miatt jogosítva van a vevő veszélyére másnak eladni, ha a szerződésben kiköttetett, hogy a vétel tárgyát tevő faanyag csak a szerződésileg meghatározott vételárnak teljes lefizetése után megy át a vevő tulajdonába ; a miből egyúttal következik, hogy a vételár egy részének lefizetése esetén a megfelelő faanyag sem megy ál a vevő korlátlan tulajdonába. 2228. 352.