Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)
114 napján elfogadták a nélkül, hogy kifejezetten fentartották volna a jogot az iránt, hogy ama késedelem miatt a haszonbérleti szerződés megszüntetését fogják követelni; nevezetesen ilyen fentartást a felebbezési biróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott 2. alatti okirat magában nem foglal. A felebbezési biróság valónak fogadta ugyan el azt, hogy alperes a szénatermést harmadrészért vállalkozók által takaríttatta le, az A) alatti okirat pedig tartalmazza azt, hogy alperes a bérleményről szénát el nem vihet, hanem azt ott köteles feletetni és felhasználni ; azonban az A) alatti okiratban nem foglaltatik kifejezett tilalom arra nézve, hogy a szénát részért vállalkozókkal letakarítani nem szabad és a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint helyi szokás az. hogy a széna részért vállalkozókkal takaríttatik le; már pedig a szénának részért vállalkozók által letakaríttatása a széna eladásának, tehát elvitelének tekintete alá jogilag nem esik. (Hasonló értelemben határozott a kir. Curia 1903. G. 140. sz. alatt); következésképen alperes az által, hogy a szénát részért vállalkozókkal takaríttatta le, szerződésszegővé nem vált. Az A) alatti okirat szerint alperes tartozott évenként 100 holdat jól megtrágyázni, és 100 holdon kapás növényt termelni; továbbá az A) alatti okirat szerint felek között a haszonbérleti viszony az 1902. évi október hó 1-ső napjától kezdőleg 10 egymás utáni évre létesíttetett, és így a jelen per megindításakor folyó gazdasági év az 1903. évi október hó 1-ső napjától az 1904. évi szeptember hó 30-ik napjáig tart; az alsóbirósági Ítéletekből vagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből, avagy ezek mellékleteiből mint ez iránt a S. E. 197. §. szerint egyedül tekintetbe vehető adatokból pedig nem tűnik ki az, hogy felperesek felhozták volna azt, hogy az előző gazdasági évben alperes 100 holdat jól megtrágyázni és további 100 holdon kapás növényt termelni tartozott és ezeket elmulasztotta. Ilyen körülmények között erre nézve a jelen perben kérdés tárgyává csak az tehető, hogy alperes az 1903. évi október hó 1-ső napjától az 1904. évi szeptember hó 30-ik napjáig terjedő gazdasági évben 100 holdat jól megtrágyázott és 100 holdon kapás növényt termelt-e ? azonban ez a gazdasági év még a felebbezési biróság Ítéletének meghozatalakor sem telt el és így a trágyázás elmulasztásának kérdése nyilván időelőtti; azt pedig a felebbezési biróság tényként megállapította, hogy alperes ebben a gazdasági évben f>3 hold 300 D-öl területet kapás növénynyel beültetett, további