Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

105 a poloskaírtás is megkezdetett, felperes pedig a lakást 1903 november 18-án alperes előzetes értesítése és beleegyezése nélkül akarta elfoglalni, az alperes házgondnoka azonban ezt nem engedte, és felperest arról értesítette, hogy a lakás 1—2 nap múlva készen lesz ; megállapíttatott az is, hogy a lakásban, a melyet az alperes házgondnoka 1903 november 18-án még át nem adottnak jelentett ki, M. Kálmán tanú vallomása szerint ezen a napon poloskák voltak, s hogy a szakértők, a kik a beadott szakvélemények szerint a lakást 1903. évi november 30-án és deczember i-én vizsgálták meg, azt állapították meg, hogy a lakásban poloskairtás eszközöltetett, a leszedett léczeken és egyáltalán a lakásban poloska-pete nem találtatott, s a lakás átfütése előtt abban 7 darab, az átfűtés után pedig 10 élő poloskát találtak. Megállapítást nyert végül az, hogy a lakás teljesen használható, és hogy az egész lakás ki van tisztítva. E tényállás mellett felperes a lakás kitisztogatására kitűzött —3 heti határidőnek az alperes javára eső végső határnapja, vagyis 1903 .november ál-ike előtt nem volt jogosítva a lakás átadását követelni, s ha alperes az átadást november 18-án megtagadta, és ha ezen a napon a lakásban még poloskák találtattak, ezzel alperes a szerződést meg nem szegte, és a miatt felperes a szerződéstől elállani jogosítva nem volt. De nem volt felperes jogosítva a szerződéstől elállani abból az okból sem, hogy a szakértői szemlének 1903. évi november 30-án és deczember 1. napján történt foganatosításakor a lakásban 7 és illetőleg 10 darab élő poloska találtatott, mert felperes, a ki a tényállás fszerint tudva poloskás lakást vett bérbe, nem hihette azt, hogy a kikötött poloskaírtás után poloskák egyáltalán nem fognak mutatkozni, és az 1903 november 30-án és deczember 1-én talált élő poloskák csekély száma miatt a lakás poloskákkal ellepettnek nem minősíthető, mivel az ilyen csekély számú 'poloskától a lakás a rendes tisztántartás útján is mentesíthető. Nem bir e perben nyomatékkal az a körülmény, hogy a peres felek a poloskás lakás kitisztásaés poloskamentessé tétele iránt kifejezetten megegyeztek, mert a bérbeadó a lakást tisztán, tehát poloskamentesen átadni külön megállapodás nélkül is köteles, és ily megállapodás esetében sem tekinthető a bérlő a szerződéstől való elállásra,ja bér visszakövetelésére és kártérítésre jogosítottnak pusztán ama tény alapján, hogy a lakásban néhány élő poloska találtatott.