Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)
103 a kölcsöntartozását, illetőleg annak szóban forgó havi részleteit egyébként már akkor kiegyenlítette volna. E mellett a tényállás mellett a felebbezési bíróság alperest az illető 737 kor. és kamatai fizetésére azért kötelezte, mert a végrehajtási törvény 55. és 60. §§-nak alapul vételével az illető levonást, illetőleg az ehhez történt előleges beleegyezést, jogilag hatálytalannak tekintette. A felebbezési bíróságnak ez a jogi indokolása és jogi döntése merőben téves ; mert igaz ugyan, hogy a végrehajtási törvény 54—59 §§. szerint bizonyos vagyonértékek a végrehajtási foglalás alól mentesítve vagy korlátok közé szorítva vannak, és a végrehajtási törvény 60. §. szerint az 54—59. §§-ban a végrehajtás korlátozására vonatkozólag megállapított intézkedésektől eltérő egyezmény vagy a végrehajtást szenvedő "részéről [való lemondás hatálylyal nem bír; azonban a végrehajtási törvénynek mint különleges törvénynek illető rendelkezései a dolog természeténél fogva, de a 60. §. szószerinti szövege szerint is, csak a végrehajtási eljárásban nyerhetnek alkalmazást, és így ha ott nem alkalmaztatnának, orvoslást is csak magában a végrehajtási eljárásban nyerhetnek; az ellenkező felfogás oda vezetne, hogy az illető vagyonértékek jogilag mintegy a forgalomból kivetteknek volnának tekintendők, a mi lehetetlen helyzetet teremtene és a tulajdon feletti rendelkezés szabadsága iránt irányadó jogi elvekkel egyenesen ellenkeznék; mert továbbá a fenn ismertetett tényállás mellett felperes havi részletekben fizetendőleg a megfelelő 737 koronával a szavatosként perbe állott szövetkezetnek adósa volt, és a 737 koronának havi részletekben levoná Scl GS cl szavatosként perbe állott szövetkezet részére kiszolgáltatása felperesnek saját szerződésszerű ténye ; következésképen sem az így a szavatosként perbe állott szövetkezet részére történt kiszolgáltatás jogilag tartozatlan fizetésnek, sem maga a levonás jogellenesnek nem tekinthető ; és mert ilyen körülmények között alperes jogilag úgy tekintendő, mint a ki az illető 737 koronát jogilag számításba veendő módon fizette ki, és így annak, hogy alperes az illető 737 koronának felperes részére, tehát ismételt fizetésére köteleztessék, jogszerű alapja egyáltalában nincs. (Hasonló értelemben határozott a m. kir. Guria 1078/v. 1899. szám alatt). (Kir. Guria I. G. 364 1904, 1904 november 3.)
