Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)
101 hetése és az életmód javítása czéljára harmadik személyek részéről lekötött biztosíték és ennek kötelezett kamatja nem volt E. Margitnak oly vagyona, a melynek kezelési joga a házassági jog szerint a felperes mint férj jogkörébe tartoznék, hanem a házastársaknak csak olyan biztosított jövedelme, amely jövedelemnek a házastársak egyikének vagy másikának kezéhez kifizetése esetében ennek csak a hovafordítása iránti rendelkezés illette meg a férjet mint családfőt. A katonai házassági biztosíték kamatja, tekintettel annak az A) alatti okiratban megjelölt czéljára és rendeltetésére, havonkint és mert az előleges fizetés ki nem köttetett, utólagosan fizetendőnek vélelmezendő, mihez képest a fizetni elmulasztott minden havi 125 korona részlet után az illető hónap utolsó napjától kezdve volt a késedelmi kamat odaítélendő. A pernek végeredményéhez képest felperes csak részben vált nyertessé, és ehhez képest a per- és felebbezési, valamint az első izbeli felülvizsgálati eljárás költsége a S. E. 110 és 168 §-a alapján kölcsönösen megszüntetendőnek találtatott. Az ezuttali felülvizsgálati eljárás költsége pedig a S. E. ^04. §-a alapján azért szüntettetett meg kölcsönösen, mert a felperes felülvizsgálati kérelme csak részben vezetett sikerre. (Kir. Guria I. G. 466, 1904. 1904 november 2.) 2088. Igaz ugyan, hogy a végrehajtási törvény 54—59. §§-ai szerint bizonyos vagyonértékek a végrehajtási foglalás alól mentesítve vagy korlátok közé szorítva vannak és a végrehajtási törvény OO. §-a szerint az 54—59. §§-ban a végrehajtás korlátozására vonatkozólag megállapított intézkedésektől eltérő egyezmény vagy a végrehajtást szenvedő részéről való lemondás hatálylyal nem bír; azonban a végrehajtási törvénynek mint különleges törvénynek illető rendelkezései a dolog természeténél fogva, de a 60. §. szószerinti szövege szerint is, csak a végrehajtási eljárásban nyerhetnek alkalmazást. A felebbezési bíróság az alperesként perbe vont m. kir. államvasutak hivatalnokai, altisztjei és szolgái nyugdíjintézetét 737 K megfizetésére kötelezte, ellenben a kir. Guria felperest keresetével elutasította és költségben marasztalta a következő indokolással:
