Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)
94 Másrészről U. Antal, K. Sándor és B. Márton, a válasziratokban előterjesztett csatlakozási kérelmükben azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy K. Mihályt nem a teljes kár megtérítésére kötelezte és az összes perköltséget kölcsönösen megszüntette, annak ellenére, hogy ők az uralkodott nagy szél következtében a cséplés abbanhagyását követelték és annak folytatásába csak azért egyeztek bele, mert K. Mihály kijelentette, hogy ő felel minden kárért, továbbá azzal, hogy nem vette tekintetbe, hogy a tűz kiütésére az szolgált okul, hogy K. Mihály a veszélyeztetett osztály locsolását beszüntette. Egyik fél panaszának sincs azonban megállható alapja; mert a felebbezési biróság ítéletében megállapított, panaszszal a felek által meg nem támadott, ezekhez képest a felülvizsgálatnál már ez okból is irányadó tényállás szerint K. Mihály az ellenérdekű felek terményeinek gőzgépével való elcséplésére vállalkozván, a gépet a terménytulajdonosok 1900. évi augusztus 11-én U. Imre szérűjére húzatták és ott K. Mihály távollétében helyezték el arra a helyre, a hol a tűz kiütése alkalmával állott, a gép a munkát B. Márton terményének cséplésével augusztus 12-én délután kezdette meg és folytatta augusztus 13-án erős szél mellett, a munka félbeszakítását azonban egyik fél sem kívánta, ellenben K. Mihály ama kívánsága, hogy a megkezdett asztag félbehagyásával a munka K. Sándornak, elhelyeztetésénél fogva veszélynek kitett asztagja cséplésével folytattassék, B. Márton ellenzése és a többi terménytulajdonos előkészületlensége miatt nem volt keresztülvihető ; megállapítást nyert továbbá az is, hogy K. Mihály nem nyilatkozott akként, hogy a bekövetkezhető tűzkárért felelősséget vállal és hogy az sem való, hogy a munkásokat K. Sándor asztagjának locsolásától eltiltotta vagy abban azokat megakadályozta volna, végül hogy a tűzeset abból keletkezett, hogy a nagy erővel föllépett szél a gőzgép kéményéből kihatoló szikrákat folyton a gőzgép közelében álló K. Sándor-féle asztagra sodorta. Ennek a tényállásnak alapul vétele mellett, a felebbezési biróság helyesen vont jogi következtetést arra, hogy a tűz kiütése körül, a szükséges óvatosság elmulasztása következtében, mindkét felet jogi beszámítás alá eső gondatlanság terheli. Ehhez képest az anyagi jogszabályoknak megfelel az a jogi döntés is, mely szerint a kár viselésére mind a két felet egyenlő mértékben kötelezte; mert a cséplés körül egyrészről a termények tulajdonosait, másrészről a
