Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

'1-2 2084. Ha a törvénytelen gyermek anyja és a természetes atyának vélt férfiú között az anya igényének teljes kielégítésére nézve kötött szerződést a felek egyike sem teljesítette, feléled a gyermek anyjának az a joga, hogy a gyermeke részére a törvény alapján tartást követelhessen. . A felebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, ellenben a kir. Guria a felebbezési bíróság ítéletét feloldotta és további eljárást rendelt el a következő indokokból: Felperes a S. E. 185. §-ának a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság Ítéletét azért támadja meg, mert a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn a jelen per elbírálásánál alapul a felperes és alperes közt létesült és gyámhatósági jóváhagyást nélkülöző szerződést fogadta el, holott alperes szerződésbeli kötelezettségének nem felelt meg, ettől a szerződéstől hallgatag elállottnak tekintendő, ennek a szerződésnek alapján tehát sem alperes, sem felperes jogot nem érvényesíthet. Ez a panasz lényegileg alapos. Felperes ugyanis keresetében gyermektartás iránti követelését nem a szerződésre, hanem a törvényre alapította, a felebbezési bíróság azonban tekintet nélkül a kereset jogczímére, felperes tartás iránti igényét a peres felek közt létesült szerződés alapján Ítélte meg. Igaz ugyan, hogy az alperes által bemutatott szerződést a kiskorú felperes, habár a szerződés gyámhatóságilag jóvá nem hagyatott, saját személyében megtámadni jogosítva nincs és a szerződés kötelező erejét s hatályosságát kétségbe nem vonhatja; úgy de a peres felek által kötött ügylet feltételes lévén, alperes felperes részére a 400 korona megfizetését attól tette függővé, hogy felperes az alperest semmiféle gyanúsítás alá nem veszi, sem pedig alperes ellen gyermektartás iránti igényt támasztani nem fog, ellenkező esetben az alperes által ajánlott 400 korona a felperes részéről azonnal vissza lesz fizetendő. Tekintettel már most arra, hogy a jelen per indítása következtében a feltételhez fűzött jogi következmény nem állott be, de alperes sem teljesítette kötelezettségét s a 400 koronát annak lejáratakor nem fizette ki, ezzel feléledt felperesnek az a joga, hogy a törvény alapján tartást követelhessen, miből