Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

86 helyeztetett s mert a szerződési pontozatok VII. alatti feltétele alapján, a mennyiben felperes haszonbérlőnek tekinti magát, köteles a gazdasági épületeket jó karban tartani, ellenben maga alperes építési kötelezettséget nem vállalt. A felebbezési bíróság alperest arra kötelezi, hogy a birói szemlével megállapított építkezéseket 6424- K 80 f költség erejéig 1904 deczember 31-ig teljesítse, ellenesetben feljogosítja felperest, hogy ezeket a bérrészletek felhasználása mellett alperes költségén önmaga teljesíthesse, részben pedig felperest keresetével elutasítja, a kir. Curia felperest felülvizsgálati kérelmével elutasította, ellenben alperes felülvizsgálati kérelme következtében felperest keresetével egészben elutasította és az összes költségben marasztalta a következő indokolással: Alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy, megállapítva azt, hogy a haszonbérleményen álló épületeknek szerződésszerű leltár melletti átadása nem történt meg, egymagából ebből a tényállásból azt a jogi következtetést vonta le, hogy szabályszerű átadás hiányában alperes az épületek javítási költségét viselni köteles. Ez a panasz alapos. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint ugyanis a keresethez A. alatt csatolt haszonbérleti szerződés alakilag és tartalmilag való, ennek a szerződésnek 6. pontja pedig alperest építkezésre abban az esetben kötelezi, ha az épületek valamelyike tűz által elpusztulna; ugyanannak a szerződésnek 7. pontja szerint pedig a haszonbérlő kötelezve van az épületeket a haszonbérlet fennállása alatt, az átvétel idején volt állapotban fentartani a nélkül, hogy a javítási költség megtérítésére igényt tarthatna; végül ugyanazon szerződés 8. pontja azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a haszonbérbeadó milyen épületeknél és milyen munkálatokat köteles végeztetni. Megállapítást nyert továbbá az is, hogy felperes, illetve jogelőde a haszonbérlet kezdetével a haszonbérlemény birtokába lépett és az épületeket használatába vette. Ennek a tényállásnak alapul vétele mellett téves a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint alperest az épületeknek jókarba leendő hozatalára kötelezte; mert a haszonbérlemény átadásának, illetve átvételének nem szükségképpeni feltétele az, hogy ez a felek valamely alakszerűséghez kötött együttes közreműködésével hajtassék végre, hanem az átadás, illetve átvétel, még ha a felek a szerződésben leltár mellett