Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

84 felperest a kereset megindítását megelőző időre az illető készpénzbeli egyenértékre irányuló keresetével elutasítani. A felebbezési bíróság, elfogadva az elsőbiróság Ítéleti ténymegállapítását is, tényként azt állapította meg, hogy felperes az A. alatti okirat kiállításakor már ágyban fekvő beteg volt és azóta is ágyban fekvő beteg, és hogy felperes az A. alatti okirattal bizonyos ingatlanát alperesekre tulajdonul átruházta, többi között azzal a kikötéssel, hogy az ingatlan haszonélvezetét magának holtiglan fentartotta és alperesek felperest holtáig tisztességesen kiszolgálni kötelesek; ebből a tényállásból pedig jogszerűen következik, hogy alperesek részéről az illető kiszolgálás lekötelezése ellenérték mellett történt és hogy annak a kiszolgálásnak természetben teljesíthetése a felek között békés és családi viszonyt feltételez. Azonban a felebbezési bíróság, elfogadva az elsőbiróság ítéleti ténymegállapítását is, tényként azt is megállapította, hogy az A. alatti okirat kiállítása óta a felek gyakran összepereltek, hogy I. r. alperes felperest meggyalázó szavakkal illette és azt kiáltva, hogy felperesnek meg kell halni, neki akart menni felperesnek, de ebben őt más egyén megakadályozta; hogy a felek összeperelvén, e közben mondta felperes alpereseknek, hogy inkáb menjenek ki a házból, hogy erre alperesek a házból kiköltöztek és 1900. évi szeptember 20. napja óta az illető kiszolgálást nem teljesítik; hogy utóbb I. r. alperes azt jelentette ki, hogy ő kiszolgálná felperest, de saját felesége nem engedi; hogy utóbb I. rendű alperes azt jelentette ki, hogy készek felperest kiszolgálni, de K. Józsefet és nejét a házban nem tűrik; már pedig egymagából az ekként megállapított abból a tényből, hogy a felek gyakran összepereltek, I. r. alperes felperest meggyalázó szavakkal illette és felperes tettleges megtámadását megkisérelte, felperes alpereseket a házból kiutasította és alperesek a házból ki is költöztek: jogszerűen következik, hogy, habár esetleg a felek együttes, de mindenesetre az alperesek hibájából is, a felek között a békés és családias viszony megbomlott és ez által a szerződéssel czélba vett tisztességes kiszolgálás természetben teljesítése lehetetlenné vált és hogy ennek következtében felperes alperesektől a kiszolgálás természetben teljesítését elfogadni többé köteles sem volt, hanem felperesnek megnyílt a joga ahhoz, hogy alperesektől az illető kiszolgálás készpénzbeli egyenértékét követelje; ellenben a fenn ismertetett tényekből jogszerűen nem állapítható meg, hogy felperes az illető