Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

74 joga alapján a kereseti ingatlan birtoka megilleti s azzal szemben,, ki valamely nyilvánkönyvi jogot a telekkönyvben való biztában megszerez, az elbirtoklás sikerrel fel nem hozható. Felhozza alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-ában foglalt rendelkezés nem akadályozza őt abban, hogy az árverést megelőzőleg szerzett dologi jogát az árverési vevővel szemben is érvényesíthesse, mivel az idézett szakaszban megengedett kereset is nem más, mint igénykereset, ezt nemcsak az árverés befejezéséig, hanem azután is 32 éven keresztül bármikor az ingatlan tulajdona iránt sikerrel megindíthatja. Alperesnek ebbeli érvelése alappal nem bir. Az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-ában az, a ki valamely ingatlanra vezetett végrehajtás által magát dologi jogaiban sértve érzi, az ott megjelölt eseteken kivül az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránt a végrehajtató ellen keresetet indíthat ugyan; de ily keresetet harmadik személy, a ki a végrehajtás által dologi jogaiban sértve van, az árverés befejezése és jogerőre emelkedése után az árverési vevő ellen már nem indíthat, következéskép ezt a körülményt védelmére sem hozhatja fel sikerrel akkor, a midőn az árverési vevő az árveréssel szerzett joga alapján az árverés tárgyát képezett ingatlanra jogait birói úton érvényesíti és így alperesnek felhozott az a panasza is alaptalan, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett volna azzal, hogy alperesnek szerzett erősebb dologi jogát figyelembe nem vette felperessel szemben, a ki az árverésen a nem tulajdonosoktól nem is szerezhetett dologi jogot. (Kir. Guria I. G. 246/1904. 1904 október 19.) 2077. Az a körülmény, hogy a községi elöljáróság az illető helyi érdekű vasút létesítéséhez való hozzájárulásról szóló kötelezvényt kiállította, a község hozzájárulása kötelezettségének megállapítására jogilag nem alkalmas, hanem erre egyedül a község képviselőtestületének az illető törvényhatóság és a kormányhatóság által helybenhagyott határozata, és pedig a maga egészében, tehát az ott meghatározott feltételek mellett, szolgálhat jogszerű alapul; következéskép az ekkép helybenhagyott képviselőtestületi határozatban foglalt lekötelezettségnek