Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. X. kötet 1904,1905 (Budapest, 1906)

48 védje útján, felfolyamodással élt, mert szerinte a felebbezési bíróság érdemben ítéletet hozni, felperest keresetével elutasítani és perköltségben marasztalni tartozott volna. A kir. Guria a felfolyamodást hivatalból visszautasította ; mert a per adatai szerint alperes kiskorúsága miatt perképességgel nem bir, tehát önképviseletre jogosítva nem lévén, mint ilyen fel folyamodást be nem adhat. (Kir. Guria I. H. 31/1904. 1904 szeptember 30.) 2064. Az olyan egyezség, mely nem a házastársak, hanem a nő és a férj atyja között végelválás esetére létesült, a nőnek férje ellen törvényen alapuló ideiglenes női tartás iránti igényének érvényesítését nem gátolhatja. A felebbezési bíróság alperest ideiglenes nőtartásban marasztalta, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő indokolással : Alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy az ideiglenes nőtartásban történt marasztalása azért ütközik jogszabályba, mivel felperes a perhez csatolt egyezség szerint, a házasságból eredhetett minden igényéről a megállapított ellenérték fejében lemondott, mindazáltal a felebbezési bíróság Ítélkezésénél az egyezségnek hatályt nem tulajdonított. Ez a panasz megállható alappal nem bír; mert a kérdéses egyezség nem felperes és annak férje az alperes, hanem felperes és az alperes férj atyja között végelválás esetére létesülvén, annak a vagyoni viszonyokra vonatkozó hatása és hatálya a házassági bontó perben lesz csak elbírálható, de ez az egyezség a nőnek férje ellen törvényen alapuló ideiglenes női tartás iránti igényének érvényesítését nem gátolhatja, illetve arra kihatással nem bir. (Kir. Curia I. G. 197/1904. 1904 október 1.) 2065. Az a kérdés, hogy a felperesnek a perben megállapított eljárása, mely a balesetet eredményezte, kisebb