Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

31 A felebbezési bíróság valónak fogadta el azt, hogy a per folyama alatt létrejött megállapodás egyik kikötése az volt, hogy felperes köteles a cserép tetőzeten a léczeket 10 centiméterre összehuzatni, hogy ezt felperes nem teljesítette, és hogy ennek a munkának teljesítése 722 korona 40 fillérbe kerül; ámde a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint ez az utólagos megállapodás akkor jött létre, a mikor a felperes a szerződésileg építeni elvállalt házat, a maga egészében és lényegileg a szerződés feltételeinek megfelelően elkészítette, alperesek pedig azt a házat már használatba is vették, ellenben nincs ténymegállapítás az iránt, hogy a léczek összehúzását az tette indokolttá, hogy ez akként van az alapszerződésben is kikötve, vagy hogy ezt az épület használhatósága teszi szükségessé; következésképen az az utólagos megállapodás, hogy felperes minden ellenérték nélkül a már kész épület tetőzetén végleg elhelyezve volt léczeket 10 centiméterre utólagosan összehuzatja, jogilag nem valamely sértett vagyoni érdek megóvására vezethető vissza, és így felperes nem kötelezhető arra, hogy magán ezen munkán és anyagán kívül azokat a költségeket is viselje, a melyek esetleg az által keletkeznek, hogy e munka teljesítése következtében a különben szerződésszerű és egyébként is hiánytalan épület épsége okából egyéb anyagok alkalmazása válik szükségessé. Már pedig a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint az illető házon a léczeknek mostani elhelyezése teljesen szakszerű és elegendő, ennél sűrűbb léczeket alkalmazni nemcsak hogy szükség nincs, de a léczeknek 10 centiméter távolságra való elhelyezezése sűrűbb cserepezést is vonna maga után, a mi a telöfák mostani állandó terhelését a súly V3-ával növelné, a szarufák és szelemenek meghajlását, esetleg azok eltörését vonhatja maga után és így az ily módon kellő ok nélkül túlságosan megterhelt tető közveszélyessé is válhatik. E tényállás mellett a léczeknek illető összehúzása csak úgy lehetséges, ha a tetőzet egyéb része erősebb és több anyaggal cseréltetik ki, a mely anyagnak költsége a fenn kifej tettek szerint felperest nem terheli, hanem alperesek részéről viselendő. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéleti tényállásából nem tűnik ki az, hogy ennek a költségnek viselését alperesek megajánlották volna, sőt ama tényállás szerint alperesek az összes, tehát ennek a költségnek viselését is felperesre kívánták hárítani, ezeknél fogva nem ütközik anyagi jogszabályba a felebbezési bíróság-