Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

LVIII Az állandó birói gyakorlat szeriül az «>. P T. 1102. §-ának rendelkezése, a mennyiben a megoldandó kérdés tárgyát telekkönyvileg bejegyzett zálogjog hatálya, illetve az ingatlan haszonélvezetére vezetett zálogjog hatályának terjedelme és elsőbbsége képezi, az ideiglenes törvénykezési szabályok által fentartottnak tekintendő. 1993. 390. Az 1S(.);I : XVI. t.-cz.-ben foglal! örökösödési eljárási szabályok, a melyek az ország azon területén is érvényesek, a melyeken még az <>. P. T. hatályban van, a hitelezőknek oly czólból való hirdetményi (elhívásai, hogy követeléseiket jelentsék be és mutassák ki, nem ismervén, ezzel az 0. P. T. 813—815. §-ai hatályon kivül vannak helyezve. 2029. ih3. XXI. AZ ÚRBÉRI ÉS EZZEL ROKONTERMÉSZETŰ JOGVISZONY. Az 1871 : Lili. t.-cz. §. I—'i. pontja szerint a földesúri malomjog megszűnteivé nincs ; következésképen a midőn törvény szerint fennáll a volt földesúrnak malomjoga (a gőzüzemre berendezett malmok kivételével) és törvényen alapul a volt úrbéresek részéről az a kötelezettség, hogy a földesúrnak malombéri tartoznak fizetni, ezzel a törvényes rendelkezéssel szemben a malomtulajdonosokat terheli a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy köztük és a malomjog tulajdonosa között eredetileg oly szerződés keletkezett, mely szerint, utóbbi különösen tartozott részükre ingyen fát kiszolgáltatni és ennek fejében tartózlak íizetni. ISI8. 13. Az a körülmény, hogy felperes jogelőde az úrbéri összeírásban mint úrbéres zsellér iratolt össze, nem zárja ki, hogy ugyanő taksa fizetése mellett majorsági lenilelet is bírhatott. 1871. 131). Az, hogy a telekkönyvben a szóban forgó birtokrószek taksás volta tél nem tüntettetett, eme birtokok jogi természetén mit sem változtat. 1871.139. Az 1890 : XXV t.-cz. 30. §-a értelmében a perlekedő vesztes fél csak az idézed törvény 4. §-ában felsorolt cselekben marasztalhaló perköltségben. 1919. 239. XXII. A CSALÁD.KHi. I. A házastársak közötti vagyonjogviszony. A házastársak közös háztartása keretében felmerült kiadásokat efső sorban az erre vagyoni képességgel bíró férj tartozván viselni, nem forog fenn annak szüksége, hogy a nő külön vagyonát vagy jövedelmét a közös háztartás fedezése czóljából átengedje. 1939. 283. A házassági viszony fennállása nem akadályozza a házastársakat abban, hogy bármelyikük a külön vagyonát képező dolgok felett korlátlanul rendelkezzék s azt bárkitől, s így házastársától is kövelelhesse;