Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

h hozzájárulás természel ével bír és az illető vízszabályozási társulat tágjainak közös vagyonát képezi saját hozzájárulási kulcsuk arányában; követkézésképen, ha ilyen megtérített összeg egészen a belvízrendezéssel előállott költségek kielégítésére fordíttatott, ezáltal erre a kielégítésre a társulati tagoknak saját vagyona használtatott lel, a mi jogilag ugyanegj jelentőségű azzal, mintha azt a kielégítést minden társulati tag sajátjából teljesítene volna. 189Ő. 188. Az ingatlan tulajdonosa a vadászali jog gyakorlása tárgyában kötött szerződésben annak a kifejezett kikötése nélkül, hogy a vadállomány iránt szavatosságot vállal vagy hogy a kibérelt területen a legeltetést nem fogja gyakorolni, nincs elzárva attól, hogy a területet a gazdasági elvek szerint használhassa. 1896. 191. A hazai iparnak állami kedvezményekben részesítéséről szóló 1899 : XL1X. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1900 április -20. kell 24.331/1900. sz. pónzügyminisl. körrendeletlel kiadott utasítás II. fej. 3. §. alapján a gyári vagy ipari épületek, ezeknek bármely czélra történő bérbeadása esetében nem adómentesek ; következéskép a mezőgazdasági szeszfőzde haszonbérlője, ha a szerződés szerint a gyárat terhelő összes adókat és illetékekel köteles lizelni. ezzel a gyári épületekre az ezek utáni liszta bérjövedelem alapján kivéteti házbéradónak és az épületekel a törvények szerint terhelő egyéb adónemeknek és a járul kainak fizetését elvállalta. 11)18. "2'M. Az olynemű szerződéses viszony, mely szerint az egyik fél a tulajdonát tevő ingatlannak területében található meghatározott ásványt akként adja el, hogy a vevőnek nevezett másik lel az ásványi sajál költségen állítsa elő és évenként a meghatározott legkevesebb összeget ellenértékül még akkor is köteles megfizetni, ha abban az évben megfelelő mennyiségű ásványi elő nem állít, jogilag nem vételi, hanem haszonbérleti szerződés, a minek jogi természetével nem ellenkezik az, hogy az időtartain nem naptárilag, hanem bontó feltétel mellett és a bér gyanánt szolgáló ellenérték a kihasználás eredményéhez viszonyítolt változassa! határoztassék meg. 1931. c2(i4. A haszonbérbeadó a haszonbérlőt a bérfizetésre felhívni vagj a hátralékról értesíteni akkor sem tartozik, ha haszonbérlő a bérlemény! a haszonbérbeadó beleegyezésével másnak alhaszonbérbe adla. 1931. 264. Az 1838. évben létrejött oly szerződéses viszony, mely szerint a község a tulajdonát képező ingatlanainak egy részéi meghatározott évi íizetés mellett 60 évre engedte ál használatra, az akkor fennállott törvények értelmében is nem zálogszerződésnek, hanem haszonbéri szerződésnek tekintendő, és erre a viszonyra az l.s'.Mi : XXV. t.-cz. rendelkezései nem alkalmazhatók. 1933. 269. A haszonbéri szerződésben a haszonbérlő részére biztosítót) elsőbbségi jog nem azt jelenti, hogy a haszonbérleli idő lejáriával haszonbérbeadó