Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

XXI] ban felhozhassanak; ebből pedig okszerűen következik, hogy a felebbezési uj tárgyalás következtében a felülvizsgálati bíróság feloldó végzése alapjául szolgált tényállás és ezzel együtt a jogkérdés is megváltozhatik, a mikor is az erre megfelelő anyagi jogszabály kell hogy alkalmaztassák. 1874. I4^>. A S. E. 204. §-a szerint a felülvizsgálati bíróság feladata az, hogy \aü,\ magában az úí-y érdemében ítéljen, vagj a felebbezési bíróság ítélet ét feloldja ; köveikezéskép a felebbezési bíróság Ítéletének megsemmisítésére irányuló kérelem perjogilag az ítélet feloldására irányuló kérelemnek tekintendő; a mennyiben pedig a felebbezési bíróság ítélete anyagi jogszabályba ütköznék, ez a kérelem nem az itélel feloldására, hanem az érdemben megváltoztatására szolgálhatna okul. azonban a felülvizsgálati bíróság az Ítéletet, erre irányuló kérelem hiányában, meg nem változtathatja. lí)8f>. 384. 214. §. A vóíjzósek elleni felfolyamodás. Az I8H7 : XXVIII. t.-cz. 2. §. esetében alkalmazót! pénzbirságra nézve megengedett egyfokú felebbvitel elintézésére hivatotl felebbviteli bíróság alatt nem az a felelles bíróság értendő, a mely a törvény szerint felebbviteli bírósága volna annak az ügynek, a melyben az ügyvéd a birsággal fenyítésre okot szolgáltató cselekmény elkövetésekor eljárt, hanem a bírósági szervezet szerinti (elsőbb bíróság, vagyis a kir. törvényszék mint felebbezési bíróságnak a bírságot kimondó végzése elleni felfolyamodás esetében kivétel nélkül a felettes kir. itélő-tábla. 1881. 165. Az ellen a másodbirósági végzés ellen, mely szerint az alkalmazott szakértő járandósága megállapíttatott, a további felfolyamodás ki van zárva. 1981. :m. II. POLGÁRI TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. (4868 :LIV. t.-cz.) A felebbezési bíróság azzal, hogy vagyonközösség megszüntetése iránti perben itéletileg csak elvben mondotta ki, hogy az ingatlanok nég} egyenlő részre hasíttassanak és az egyes részek sorshúzás útján adassanak a tulajdonostársak birtokába, megsértette azt. a jogszabályt, hogy az ítéletek akként szerkesztessenek, hogy azok végrehajthatók legyenek. 1ÍKÍ5. 343. A tárgyalás folyamán a keresetnek abban a perben nem álló személyekre, azok utólagos perbe vonása mellett való kiterjesztése c>ak azokban az esetekben engedhető meg, melyekben a per érdeme az utólag perbe idéztetni kéri személyek perben állása nélkül el nem dönthető. Ez az esel azonban nem forog fenn akkor, ha az adós a nála bíróilag letiltott összeget nem bírói letétbe, hanem a később eszközölt adóletiltás következtében az adópénztárba fizette be és a követelés behajlásával megbízol) ügy-