Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

xvu tanács állal való eldöntése előtt felperes ugyanazon az alapon új pert nem indíthat. 1948. 299. Az a szabálytalanság, hogy a felebbezési bíróság az előtte újra lei­hozott pergátló kifogás kérdésében nem külön végzéssel határozott, hanem e kérdésben csak az Ítéletben nyilatkozott, az ítelel feloldására nem ve­zethet, 1977. 365. Habár az 1868 : LIV. t.-cz. 44. §-a, ós ennek nyomán a m. kir. Curia 44. számú teljes ülési döntvénye megállapította is, hogy a bekebe­lezett vagy előjegyzett követelés behajtása vagy az alperes személyes bíró­sága, vagy azon biróság előtt érvényesíthető, a melynek területén a telek­könyvileg terhelt birtok fekszik, ezzel a jelzálogilag biztosított pénzbeli követelés behajtására irányzott perre nézve külön ügybiróságot, a melytől eltérésnek helye nem volna, nem állapított meg és azt a pert az alávetés szerinti szerződési bíróságtól el nem vonta. 1977. 365. A felperes részéről az alperes viszonkeresetével szemben tett per­gátló kifogásra nézve is fennáll az az elv, hogy a pergátló kifogás a feleb­bezési eljárásban — hivatalból figyelembe veendő pergátló akadály fenn nem forogván — csak akkor vehető tekintetbe, ha a kifogást tevő fél az elsőbiróság ebbeli határozata ellen felebbezóssel vagy csatlakozással élt s ezt a kifogást a felebbezési eljárásban fentartotta. 1985. 382. 154. §. Budapesti kir. törvényszék és Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék hatásköre. Abból a szempontból, hogy az ügyben felebbezési biróság gyanánt nem a budapesti kir. törvényszéknek, hanem a budapesti kir. kereskedelmi és vállótörvónyszóknek kellett volna eljárni, az eljárt felebbezési biróság hatáskörének hiánya felülvizsgálat tárgyává nem tehető. 1913. 222. 160. §. A felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv és annak melléklete. Az, hogy a felebbezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyv ennek a felek előtt felolvasását nem tartalmazza, vagy hogy ez a felolvasás esetleg meg nem törtónt, lényeges eljárási szabály mellőzésének nem tekinthető. 1920. 240. J02. §. A felebbezési tárgyalás elmulasztása. A S. E. 162. §. 3-ik bekezdésének a felebbezési tárgyalás elmulasz­tásának következményeire vonatkozó rendelkezései alkalmazást nyernek akkor is, ha a felebbező fél eredetileg csak nyilvános előadást kórt, azon­Curiai határozatok. IX. b

Next

/
Oldalképek
Tartalom