Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

Az A) alatti okirat most ismertetett tartalmából nyilvánvaló, hogy az abban említett üzlet tekintetében a nyereség és vesztesség iránt a koczkázat a felek közt közössé nem tétetett, tehát hiányzik a társasági szerződésnek ez a lényeges ismérve és így az A) alatti okiratba foglalt szerződéssel nem társasági, hanem az O. P. T. 1001, illetőleg 1004. §-ában meghatározott meghatalmazási szerződés jött létre. Habár ekként a felebbezési bíróság a peres felek közötti szerződési jogviszonyt tévesen minősítette társasági szerződési jogviszonynak, és a jogügyet tévesen döntötte el az 0. P. T. 1210. §-a rendelkezésére való hivatkozással, minek következtében önként elesik felperesnek arra vonatkozóan felhozott tárgytalanná vált az a panasza, hogy ez a társasági szerződési jogviszony nem a magánjog, hanem a kereskedelmi törvény szabványai szerint volt volna megbírálandó, mégis a felebbezési bíróság eme döntési alapjának tévessége az Ítélet megváltoztatására nem vezethetett, mert az a rendelkezés, hogy felperes a szerződési egy évből hátralevő időre támasztott két rendbeli kártérítési keresetével elutasíttatott, a meghatalmazási szerződésre vonatkozó anyagi jogszabályokba nem ütközik. Habár az O. P. T. 1020. §-a szerint a meghatalmazónak szabadságában áll a meghatalmazást tetszése szerint visszahúzni, e mellett oly esetben, a mikor a meghatalmazási szerződés az O. P. T. 1004. §-a értelmében jutalom mellett és határozott időre köttetik, a meghatalmazó a meghatalmazott kártalanítása iránti kötelezettség alól csak akkor szabadul, ha ez szerződésileg kiköttetett vagy törvénynél fogva helyet foghat. Az O. P. T. 1009. §-a szerint a meghatalmazott köteles az ügyletet ígérete és a nyert meghatalmazás szerint szorgosan és becsületesen ellátni. Ebből következik, hogy ha a meghatalmazott eme törvénybeli kötelessége ellen vét, a meghatalmazó jogosítva van a meghatalmazást időelőtt kártérítési kötelezettség nélkül visszavonni. E részben felperes azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság helytelenül állapította meg azt a körülményt, hogy felperes a szerződés lényeges feltételeit megszegte volna. Az a kérdés, hogy valamely szerződő fél a szerződésnek lényeges feltételeit megszegte-e vagy sem, jogkérdés, a mely a tényekből következtetendő; felperes pedig egyrészről a felebbezési 6*