Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

78 főadóssal szemben behajthatlaanná vált azon idő előtt, a melyben a kezes a teljesítésre felhivatott. Ez a panasz alapos. A felebbezési bíróság ugyanis alperest azon az alapon kötelezte a fizetésre, mivel abból a jogi szempontból indult ki, hogy a készfizető kezes a kötelezettség alól akkor sem szabadul, ha a hitelező a főadóssal szemben a követelés behajtásában jogi beszámítás alá eső késedelembe esett. Ez a kiindulási pont azonban nyilvánvalóan téves; mert az egyszerű kezes és a készfizető kezes között jogilag csak az a különbség, hogy a hitelezővel szemben a kezes csak a közvetlen adós fizetésképtelensége esetében, míg a készfizető kezes a közvetlen adóssal egyetemlegesen felelős, egyebekben azonban a készfizető kezes az egyszerű kezessel egyforma jogi tekintet alá esik és így azzal, hogy a kezes magát készfizetésre kötelezi, nem szűnik meg kezes lenni és nem válik a közvetlen adósnak együttes adóstársává; következéskcpen a készfizető kezesre is alkalmazandó a kezesre nézve fennálló az a jogszabály, hogy a kezes felelőssége megszűnik, ha a hitelező a közvetlen adós ellen követelésének behajtása körül oly késedelmes volt, hogy a kezest a közvetlen adós ellen megillető visszkereseti igény e miatt sikerrel többé nem érvényesíthető.* Minthogy pedig a felebbezési bíróság az imént kiemelt téves jogi szempontból kiindulva, nem bocsátkozott a ténymegállapításba, hogy forognak e fenn oly körülmények, melyekből a követelésnek az egyenes adóssal szemben való érvényesítése tekintetében felperes ellenében jogi beszámítás alá vonható oly késedelemre volna következtetés vonható, a mi miatt a II.-r. alperes az L-r. alperes ellen visszkereseti igényét sikerrel többé nem érvényesítheti, és különösen, hogy azon idő óta, mióta a kamatfizetés nem teljesítése következtében az összes követelés felmondás nélkül visszakövetelhetővé vált, a főadós vagyoni viszonyában állott-e be lényeges rosszabbodás ? és így a felebbezési bíróságnak nem megfelelő tényállása alapján az ügy a felülvizsgálati bíróságnál érdemi eldöntésre nem alkalmas : ezeknél fogva a felebbezési bíróság Ítéletének felülvizsgálati kérelemmel megtámadott részét a S. E. Í204. §-a alapján * Hasonló kijelentés III. kötet 319. lapján.