Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

71 állása kérdésében perbe bocsátkozott, a mely pernek folyama alatt a NB. alatti levél tartalma szerint alperesek a felperes biztatására mentek lakni abba a bérleménybe az albérleti összeg iránti minden megállapodás nélkül, a mely bérleményre nézve a fentemlített perben a bérszerződés további fennállása felperessel szemben kimondatott és felperes B. R. község, mint bérbeadó részére az évi 400 korona bér fizetésére köteleztetett. Ezekből kifolyóan pedig felperes az alpereseket olyanokul tekintette, mint a kik az ő albérlőivé lettek és tőlük azt az évi 400 korona bért követelte, a melyet felperes a községnek saját szerződésénél és birói Ítéletnél fogva fizetni tartozik. A mint helytelen volt felperesnek az a jogi nézete, hogy alperesek a felperes ama bérleményének, a melyre vonatkozó szerződés érvényben fennállása peressé vált, puszta elfoglalása és felperes biztatására használatba vétele által a felperes albérlőivé váltak, mivel az albérleti viszony létrejöttéhez szerződés szükséges, épen úgy helytelen volt a felperesnek a felebbezési tárgyaláson vitatott az a nézete is, hogy alperesek olyanoknak tekintendők, mint a kik felperes helyett, ennek B.-R. községgel szemben megállapított szerződési kötelezettségét és a kikötött évi 400 korona bér megfizetését is elvállalták volna, mivel az ilyen átvállalás létrejöttéhez is szerződési megállapodás szükséges, a felebbezési bíróság pedig nem állapított meg arra nézve tényállást, hogy alperesek ily albérletbe vételre vagy átvállalásra vonatkozó nyilatkozatokat tettek voln a s azok felperes és a község részéről el is fogadtattak volna. Hasonlóképen helytelen felperesnek a felülvizsgálati kérelemben felhozott az a jogi nézete is, hogy keresetének alapja az alperesek helyett teljesített fizetés visszatérítése volna és hogy alperesek jogtalanul gazdagodtak volna, mert felperes a községgel megkötött bérszerződésnél fogva maga helyett és nem az alperesek helyett fizette a kikötött bért, a melynek fizetését az alperesek magukra nem vállalták és mert alperesek a felperessel szerződési jogviszonyban nem állván, abból a tényállásból kifolyóan, hogy a felperes bérleményét, a melyre vonatkozólag a bérleti szerződést felperes a bérbeadó községgel szemben vitássá és peressé tette, a felperes biztatására, de bérfizetési kötelezettség elvállalása és bérösszeg megállapítása nélkül használatba vették, alperesek csak azt az összeget kötelesek felperesnek megtéríteni, a melyet a bérlemény használata a helyi viszonyokhoz mérten megért, azzal tehát, hogy felperes a községnek szerződésileg 400 korona évi bért köte-