Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

Í7 beadott keresete arra irányult, hogy az A) alatti okiratba foglalt szerződés télbontassék és alperes 1000 korona kár fizetésére köteleztessék; ezt a keresetet pedig felperesek arra alapították, hogy alperes a szállodaipart nem folytatja és nem is folytathatja, mert áz erre szükséges iparengedély iránti kérelmével elutasíttatott, hogy alperes a felpereseknek az ellenőrzéssel megbízottjait megbízatásukban eljárni nem engedte, és hogy ekként alperes a kikötött ellenszolgáltatást sem teljesítheti és így ennek fejében felpereseket az 1902. évi november 1. napjától kezdődő Vi évre a lakbéreknek megfelelő 1000 koronával kártalanítani tartozik. A felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) alatti okirat szerint peres felek az 1902. évi augusztus hó 18. napján lényegileg akként szerződtek, hogy felperesek a házukat legalább egy évre szállodai iparüzlet czéljaira az 1902. évi november hó 1. napjától kezdőleg alperesnek teljesen kiürítve és jó karban átadják, hogy alperes addig is a háznál bizonyos beruházást teljesíthet, hogy a szállodai iparüzletet alperes saját neve alatt és költségére felszereli és vezeti; az erre vonatkozó iparigazolványt alperes szerzi be, és a szállodai vendégek által fizetett szobabérekről alperes pontos könyvet tartozik vezetni, a melybe felpereseknek bármikor joguk van betekinteni, hogy alperes felpereseknek 1000 koronát biztosítékul átadott, hogy alperes saját és családja részére a ház bizonyos lakrészét ellenérték nélkül használatba veheti, hogy alperes felpereseknek ellenértékül csakis a telét fizeti hetenként annak az összegnek, a mit a házban szobabérek czímén a szállodai vendégektől beszed, és hogy felperesek a bevételek ellenőrzése czéljából a házban bármikor megjelenhetnek. A felek között ekként keletkezett szerződésből jogilag következik, hogy a szerződés létesítésére mindkét szerződő fél részéről egyaránt az szolgált indokul, hogy az illető házban hatósági engedélytől függő, de még nem engedélyezett ipar űzessék és mindkét félre nézve a szerződéssel czélba vett vagyoni érdek egyaránt ezzel az iparűzéssel éressék el; következésképen habár az engedélyt külön kikötés nélkül is a dolog természeténél fogva alperes tartozott megszerezni, az iránt, hogy az engedély kiadassék és ezzel az illető háznak szerződésileg meghatározott hasznosítása megkezdhető legyen, a koczkázat mindkét felet terhelte és így az a körülmény, hogy az az engedély a nélkül, hogy ez iránt alperest jogilag számításba vehető késedelem vagy egyéb mulasztás terhelné, csak