Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IX. kötet 1903,1904 (Budapest, 1905)

S6 új kifogásokat és nem új ténykörülményeket hozott fel. A felebbezési bíróság a perújításnak helyet nem adott, a kir. Guria pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból: Alperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési biróság Ítéletét a S. E. 185. §. a. és c. pontjai alapján támadja meg, s első sorban azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság sérelmesen határozott, a mikor nem volt figyelemmel arra az állandó joggyakorlatra, hogy az örökös az örökhagyónak kötelezettségeiért öröksége erejéig felelős, tehát az örököst ugyanazok a jogok illetik, mint a melyek a jogelődöt illették. Ez a panasz alaptalan; mert a felebbezési biróság a perujítási kérelemnek helyet nem adva, a per érdemének megbirálásába nem is bocsátkozott, következőleg azok az anyagi jogok, a melyek az örököst, az örökhagyó jogait megilletik, ebben R perben szóba sem jöhettek, az örökösnek az örökhagyó részéről elvesztett per megújítására való joga pedig a felebbezési biróság által meg nem tagadtatott, sőt világosan elismertetett. Panaszolja továbbá alperes, hogy a felebbezési biróság sérelmesen határozott, a mikor nem volt tekintettel arra, hogy az első biróság az alapperbeli ítéletben a követelés alapjául szolgáló kötelezvény világos rendelkezésén túl terjeszkedett, a mennyiben a kereseti összeg után. a kötelezvényben kötelezett 5% kamat helyett 8% kamatot itélt meg ; hogy a felebbezési biróság sérelmesen határozott, a mikor nem volt tekintettel arra, hogy a kötelezvény alapján fellépő felperes birt-e kereseti joggal az alperes jogelőde ellen, holott a kötelezvény tartalma szerint alperes jogelőde T. Gy. nem a felperesként fellépett h—-i árvatárnak, hanem az a—i árvatárnak tartozott; továbbá, hogy sérelmesen határozott, a mikor nem vette figyelembe sem azt, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint a tőkésített kamat járaléki természete a tőkésítés által nem változik, sem pedig azt, hogy a kamat, akár tőkésítve lett, akár nem, három éven túl nem követelhető és meg nem ítélhető a törvény parancsoló rendelkezésénél fogva. Panaszolja még alperes, hogy a felebbezési biróság sérelmesen határozott, a mikor nem volt tekintettel arra, hogy alperes jogelőde az alapperben meg nem jelenés miatt marasztaltatván, mindezeket a védekezéseket fel nem hozta, ilyen esetben pedig a bírói gyakorlat szerint az összes sérelmek a pervesztes fél részéről akár