Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

36 ugyanis másodrendű alperest érdeklődőleg bizonyítottnak vette, hogy másodrendű alperes a vételi ügyletet megelőző alkudozásnál jelen volt, és azt a kijelentést tette, hogy házuk eladó; ezekből a tényekből azonban nem lehet jogilag arra következtetni, hogy másodrendű alperes akár saját személyében, akár elsőrendű alperes, mint megbizottja által a szerződést megkötötte, azt pedig felperesek megállapíttatni sem kérték, hogy másodrendű alperes az elsőrendű alperes részére a szerződés megkötésére külön megbízást adott volna; minthogy pedig a felebbezési bíróság megállapította, hogy az az ingatlan, melyre nézve felperesek a szerződés megkötését vitatják, mindkét alperesek tulajdonául van bekebelezve, erre az ingatlanra másodrendű alperes hozzájárulása nélkül érvényes szerződés nem keletkezhetett, minélfogva szerződés megszegéséről szó nem lehet, és így felperesek a szerződés megszegése alapján a foglaló kétszeresének kifizetését jogszerűen nem követelhetik. Másfelől azonban a felebbezési bíróság Ítéleti megállapítása szerint alperesek a felebbezési tárgyaláson elösmerték a 100 frt foglaló és a 45 frt átvételét; a mennyiben tehát érvényes szerződés a felek között létre nem jött, a felperes által tett szolgáltatás tekintetében az előbbi állapot helyreállításának van helye. Ezekből folyólag a felebbezési bíróság ítéletét annyiban, a mennyiben a 100 frt vagyis 200 K foglalót kétszeresen ítélte meg, megváltoztatni, s felpereseket keresetüknek 200 koronát tárgyazó részével el kellett utasítani: míg a foglaló egyszeres visszaadása és a 45 frt, vagyis 90 K megtérítése tekintetében az alperesek felülvizsgálati kérelme is, mint alappal nem bíró, szintén el volt utasítandó. ' Az ügynek ilyképen való eldöntése következtében alpereseknek egyéb panaszai, melyek azon az alapon emeltettek, hogy a felebbezési bíróság a szerződést létrejöttnek tekintette, alapjukat vesztették, és alperesek a szerződés teljesítését jogszerűen sem követelhetik; minélfogva a felebbezési bíróság Ítélete a tekintetben, hogy alpereseket viszonkeresetükkel elutasította, az anyagi jogszabálynak megfelel. (Kir. Guria I. G. 151/1902. 1902 október 9.)