Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

16 dőn a zsellérek meghatározott összegű napszámaikat vegyesen férfi és női napszámokban dolgozták le, csakis ezeknek a vegyes napszámoknak átlagos értéke képezheti. Habár a zsellérek a zsellértelket a szolgálmányok megváltása iránti kereset megindítása után elhagyták, azonban az évi szolgálmányt készpénzben fizették és a volt földesúr a birtokába vett birtokterületet másnak át nem engedte, következéskép az 1896: XXV. t.-cz. 4. §. 15. pontjának feltétele hiányzik, a szolgálmányok — az idézett t.-cz. 2. §-ában előirt feltételek fenforogván — az előbbi birtokosok által megválthatók. Ügyállás : D. András és érdektársai mint majorsági zsellérbirtokosok a volt földesúr, illetőleg ennek jogutódai ellen a szolgálmányok megváltása iránt még 1890. évben pert indítottak. Alperesek a megváltási jogot egyes felperesek részére el nem ismerték, mert a v —i zsellérséget az illető birtokosok 1895-ben elhagyták, a községből eltávoztak, a szolgálmányokat nem teljesítették, miért is alperesek a zsellérbirtokot újra rendelkezésük alá vették ; a mennyiben pedig megváltásának helye volna, azt kívánják, hogy az évi tartozás a férfinapszám alapul vétele mellett határoztassék meg. Ezzel szemben felperesek hivatkoznak arra, hogy ők a per megindítása után a birtokot elhagyták ugyan, azonban az évi készpénzbeli szolgálmányokat mindig fizették és a földesúr birtokbavétele ellen tiltakoztak. A megváltási összeg megállapítására nézve azt hozzák fel, hogy a napszám nagyobb részben csak nói napszámból állott. A felebbezési biróság a megváltás jogosultságát, valamint a megváltási összeget megállapította, a kír. Curia pedig alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasította a következő indokolással: A felebbezési biróság tényállása szerint a napszámok minőségére nézve a felek közt megállapodás nem volt s a köteles napszám mennyiséget vegyesen férfi és női napszámokkal dolgozták le a zsellérek, azt pedig, hogy a zsellérek kizárólag férfi napszámokat tartoztak volna teljesíteni, alperesek nem bizonyították. E tényállás mellett alaptalan alpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési biróság valamely, általuk tüzetesen meg sem jelölt jogszabályt sértett volna meg az által, hogy a megváltás alapját képező munkanapok értéke gyanánt nem kizárólag a férfi napszám értékét vette s hogy ebből folyólag a váltságösszeget nem kizárólag a férfi napszámok értéke alapján állapította meg; mert az 1896. évi XXV. t.-cz. 6. §-a nem hagy fenn kétséget a törvény ama czél-