Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

LIII Ha a férj a válóperben a békéltetési tárgyaláson kijelenti, hogy nejének házasságtörését megbocsátja és keresetét visszavonja, ennek a nyilatkozatnak jogszerű következménye az, hogy a férj nejével az együttélést visszaállítani, s ha ezt lenni vonakodik, nejét külön eltartani köteles. 1672. 119. Az az évi járulék, a melynek fizetésére a szülők leányuk férjhez menetele alkalmával a háztartási költség részben fedezésére magukat feltétlenül kötelezték, hozomány természetével bir; következésképen ennek hováfordítása iránt a házassági kötelék fennállása alatt a férj lévén jogosult intézkedni, azt különválás esetében a nő ideiglenes tartására fordíthatja. 1697. 178. A férj még az elsőbirósági Ítélet meghozatala után is joggal hívhatja fel nejét a visszatérésre, a mivel szemben a nőnek áll érdekében ós kötelességében felhozni és megállapíltalni oly tényeket, melyek alapján ő a visszahívás ellenére is jogosítva van az együttélés megkezdését megtagadni. 1705. 197. Az a körülmény, hogy esetleg a nő eredetileg elegendő ok nélkül hagyta el férjét és hogy ez alapon a nő tartási keresetével elutasíttatott, a házassági viszony társadalmi és erkölcsi jelentőségénél fogva egymagában véve nem fosztja meg a nőt attól az igényétől, hogy férjéhez visszatérjen és ha ez a férj hibája miatt meghiúsul, hogy ez alapon férjétől tartásdíjat követeljen. 1705. 197. Abból, hogy a férj a műhelyben eszik ós alszik, a család élelmezéséhez szükséges czikkeket pedig ő szerzi be és a nő az ő számára is főz, jogosan az következtetendő, hogy a házasfelek között az életközösség teljesen meg nem szűnt; ilyen körülmények között tehát a nőnek természetben való eltartás helyett nőtartási díj követeléséhez jogos igénye nincs. 1720. 230. Abból az egyedüli körülményből, hogy a házassági hűségnek a nő részéről történt megszegése után a házastársak heteken át még egy és ugyanazon szobában laktak, a megbocsátásra jogi következtetés nem vonható. 1724. 240. Az ideiglenes nőtartás iránti perben nem alkalmazhatók az 1894 : XXXI. t.-cz. 91. §-ában foglalt kiszabott tartás felemelésére vonatkozó elvek. 1763. 330. Az ideiglenes nőtartás iránti pernek az az egyedüli czélja, hogy mindaddig, míg a házastársak különválva élnek ós mig a házassági bontó per bírósága a házastársak közötti vagyoni viszonyokat végleg nem szabályozza, a nőnek a felek társadalmi és vagyoni viszonyaihoz mérten megélhetése biztosíttassák. 1760. 342. Az a kérdés, hogy az anyagi jogszabályoknál fogva kötelezett fél képes-e kötelezettségének eleget tenni, a kötelezettség birói kimondására