Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

XLIV c) A lakbérlet. Bérlő a bérleményt közigazgatási hatósági tilalom következtében nem használhatván, bérbeadó tőle a kimozdítást követő időre bért jogszerűen akkor sem követelhet, ha a halósági tilalomra a bérlő szolgáltatott okot; e miatt bérbeadó ellene esetleg csak kárkövetelóst érvényesíthetne. 1622. 6. Ha a háztulajdonos nedves helyiséget adotl bérbe, bérlő pedig ezt tudva helyezte abba áruit s így a kár közvetlen okának előidézésében mindkét szerződő fél egyenlően vétkes és köztük a vétkességnek más aránya meg nem határozható, az 0. P. T. 1304. §-a értelmében a kár viselésére ;iz egyenlő részesedés kimondandó. 1757. 314. 5. A szolgálati szerződés. A szolgálathói íégyelmi úton büntetéskép elbocsátás tényével a tisztviselő és a munkaadó közötti szolgálali viszony végkép megszűnik és a szolgálat folytatására való egyoldalú visszahívással sem a megszűnt szolgálati viszony újra helyre nem állítható, sem a volt munkaadó nyugdíj fizetési kölelezetlségét kimondó jogerős birói ítélet hatálya, sem a volt tisztviselőnek birói Ítélettel megállapított nyugdíjigénye meg nem szüntethető. 1643. 44. A hűtlen kezelés miatt fegyelmileg elbocsátott alkalmazott a fegyelmi határozat és ennek jogkövetkezményeinek hatálytalanítása nélkül nem kötelezhető arra, hogy a közte és a munkaadó közt fennállott, de tényleg megszakított szerződéses viszonyt újból felóleszsze. 1643. 44. Habár az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezése czéljából a betegsegélyező pénztárak felállítását, törvény rendelte is el és habár ezek a pénztárak kormányilag jóváhagyott alapszabályokkal birnak és felügyelet s ellenőrzés tekintetében az iparhatóságoknak vannak alárendelve, azért mégis eme pénztárak harmadik személyekkel való magánjogi vonatkozásaikban az általános magánjogi törvények ós jogszabályok alatt állanak s a köztük és a megválasztott lisztviselők között fennálló szolgálati jogviszony magánjogi viszonynak tekintendő. 1680. 135. Az oklevéllel bíró gazdatiszt alapos ok nélkül csak egy évi felmondás előre bocsátása mellett bocsátható el állásából ós a felmondási idő lejárta előtt állásából elmozdított gazdalisztnek a felmondási időre járó illetményei kiadandók. 1753. 306. Az a körülmény, hogy az alkalmazott az alatt az idő alatt, a melyre elbocsátlatása következtében járandóságát követelni jogosult, harmadik személynél alkalmazást nyert, a volt munkaadónak a felmondás nélküli elbocsátásból eredő kötelezettségére befolyással nincs. 1753. 306.