Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

XXXVI figyelmeztetve voltak arra, hogy a községi pónzszekrényre az éjjel különös gonddal őrködjenek, alkalmas annak megállapítására, hogy azért a hátrányért, a mit közönséges gondossággal elháríthattak volna, a szavatosságnak külön elvállalása nélkül is, vagyonilag felelősek. 1708. 201. Az, a ki valamely különleges szolgálatra állandóan van alkalmazva és egyes alkalomra a szolgálattételnél magát mással helyettesítteli, a helyettesének a különleges szolgálattételnél történt gondatlanságáért rendszerint felelős. 1708. 201. A törvényhatósági tisztviselők részére hivatalos eljárásukban okozott kár megtérítése iránti kereset megindíthatását sem az 1880 : XXI. t.-cz., sem más törvény nem köti ahhoz, hogy azt a tisztviselők elleni fegyelmi eljárásnak vagy épen fegyelmi büntetést kiszabó határozatnak kellene megelőznie. 1715. 214. Abban az esetben, ha az egyenes adós vagyonának elidegenítése után külföldre ment, a szavatos tartozik kimutatni azt, hogy a követelés az egyenes adóstól behajtható. 1715. 214. Az árvaszéki előadó felelősséggel tartozik azért, hogy a hagyatéki bíróságnak azt a végzését, mely szerint az árvaszék a kiskorú örökösökre háramolt követelés behajlására ligyelmezletett, egyszerűen tudomásul vette és a követelés biztosítása vagy behajtása iránt később sem intézkedvén, e miatt a követelés behajthatatlanná vált. 1715. 214. Az árvaszék törvényparancsolta kötelességét a kiskorúak követeléseinek biztosítása iránt akkor is teljesíteni tartozik, ha a törvényes képviselő ezt tenni elmulasztja. 1715. 214. A kártérítési összeg megállapításánál nem irányadó az. hogy a biztosítási intézkedés elmulasztása következtében behajthatatlanná vált követelés tőkében és kamatokban mily összeget tesz, hanem az, hogy a követelés mulasztás nélkül annak idején mily mérvben volt volna biztosítható. 1715. 214. Állandóan követett birói gyakorlat szerint a munkaadó csak akkor tehető felelőssé az ipari, gyári vagy gazdasági üzemben alkalmazott munkásokat munkájuk közben ért balesetért, ha a köteles gondosságot a törvényben előirt vagy a dolog természetének megfelelő elővigyázati intézkedések megtételében elmulasztotta, vagy nem kellő mértékben alkalmazta. 1718. 22(>. Az ingatlan telekkönyvi tulajdonosa, a ki hozzájárult ahhoz, hogy az illető házat harmadik személyek rendelkezési joguk alapján bérbe adják és a bérlőt a maga részéről is biztosította az iránt, hogy a bérleli szerződésnek a maga egészében teljesedésbe menetelét semmikép sem akadályozza, felelősséggel tartozik azért a kárért, a mely a bérlőt ért annak következtében, hogy a rendelkező fél időelőtt a bérletből kimozdította és a telekkönyvi tulajdonos a házat, tekintet nélkül a bérleti szerződésre, elidegenítette. 1729. 250.