Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

XXXII tosílására szolgáló befizetéseket, habár az egyenes adós beleegyezésével, de a készfizető kezes beleegyezése nélkül az egyenes adós egy más tartozásának törlesztésére fordította, a készfizető kezessel szemben jogi hatálylyal nem bir. 1790. 391. XI. A KÖTELMEK ÁTRUHÁZÁSA. (Engedmény.) Az adós az engedményessel szemben is mindazokat a kifogásokat sikerrel érvényesítheti, a melyeket az engedményező eredeti hitelezővel szemben érvényesíthetett volna; az adós tehát az által, hogy az eredeti hitelező a követelését másra átruházta, nem juthat rosszabb helyzetbe, mint a milyenben az átruházás megtörténte nélkül volt volna, de az eredeti hitelező sem ruházhat át több jogot, mint a mivel ő az adóssal szemben bir; következéskép az engedményes által perbe vont adós beszámítási kifogásként érvényesíthet olyan határozott, hasonnemü, valódi és lejárt ellenkövetelést, a mi őt az engedmény megtörténte előtt az eredeti hitelező ellen megillette. 1703. 191. A készpénzbeli követelés érvényesítésére irányuló per keretébe nem tartozik annak eldöntése, hogy az adós által érvényesített beszámítás menynyiben érinti azoknak a hitelezőknek érdekét, a kik felperes követelését végrehajtásilag lefoglalták. 1730. 255. Az a körülmény, hogy a hitelező ügyletileg nem járult ahhoz a megállapodáshoz, mely szerint az adós a jelzálogul szolgáló ingatlant eladván,, vevő a bekebelezett követeléseknek a vételárból való kifizetésére személyes kötelezettséget vállalt s így az utalványozási ügylet a maga egészében létre nem jött, jogilag a vevőnek átvállalt fizetési kötelezettségét meg nem szünteti, hanem csak azt eredményezheti, hogy egyrészről az eredeti adós fizetési kötelezettsége sem szűnt meg, másrészről a vevő a hitelezővel szemben nemcsak azokat a kifogásokat érvényesítheti, a melyek az eredeti adósnak a hitelezőhez való viszonyából erednek, hanem azokat is, a melyek vevőnek az eredeti adóshoz való viszonyából keletkezhettek. 1752. 304. Abból, hogy többen közösen vettek egy cséplőgépet, közöttük csak közösség és nem társasági szerződés létesült; következéskép — más kikötés nem létében — mindegyik társtulajdonos a maga illetményéről szabadon rendelkezhetik, és azt a társtulajdonosok beleegyezése nélkül bárkire szabadon átruházhatja. 1770. 344. Az egyik társtulajdonosnak a közös tárgy körül felmerült azok a személyes kiadásai, a melyek oly ténykedések következtében állottak elő, a melyek a jövedelmeztetósre szükségesek és czélirányosak voltak, a társ-