Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)
122 Felperesnek a felülvizsgálati kérelmében előadott panasza az, hogy a felebbezésí bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy őt keresetével időelőttiség okából elutasította, holott az A) alatti okirat tartalma szerint a követelés már lejárt. Ez a panasz lényegileg alapos; mert az alakilag és tartalmilag valónak elfogadott A) alaili okiratban a felek a keresetileg érvényesített követelés fizetésének határidejét akként szabályozták, hogy azt alperes a végleszámoláson, vagyis akkor köteles teljesíteni, midőn felperes a takarmányt, répát és kukoriczaszárat átadandja alperesnek, a minek 1901. évi november hó 1-ső napjáig meg kellett történnie; minthogy tehát alperes a kereseti követelés fizetésére magát kötelezte és a felebbezésí bíróság tényállása szerint nem vitás a felek között, hogy az átadás a kikötött határidőben megtörtént, az pedig, hogy a peres felek előbb elszámoljanak, a jelen perrel érvényesített jognak nem mellőzhetetlen előfeltétele, mivel a felek között az elszámolás ebben a perben is eszközölhető volt, e szerint a kötelezettség teljesítésének ideje bekövetkezvén, a felebbezésí bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a keresetet időelőttiség okából elutasította, miért is a felebbezésí bíróság ítéletének megváltoztatásával ki kellett mondani, hogy a per érdemileg megbírálandó. (Kir. Curia I. G. 333/1902. 1902 deczember 3.) 1674. Az igazolással élő fél ellenfelének a felülvizsgálati tárgyaláson meg nem jelenése csak azt vonja maga után, hogy az igazolással élő fél által a vétlen mulasztás okául felhozott tény az ellenfél által beismertnek tekintendő, azonban a mulasztás igazoltnak csak akkor vehető, ha valóban vétlen volt. Az a körülmény, hogy az ügyvéd elfeledte a felülvizsgálati kérvény ellenjegyzését, nem valamely az ügyvéd személyén vagy tényén kívül eső akadály, a minek alapján a mulasztást vétlennek lehetne tekinteni. A kir. Curia II-rendű alperes igazolási kérelmének, habár felperes a tárgyalásra meg nem jelent, helyt nem adott a következő okokból:
