Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)
99 nem, mert az a váltók birtokában sohasem volt, a megítélt összegek sem a váltók alapját képezett jogügyletek, sem későbbi megszerzés alapján a czéget nem illetik, hanem ellenkezőleg, miután a váltók alapjául szolgált jogügyletek alapján a kibocsátó felperesnek vált adósává, mindig ez volt a váltók birtokában, melyeket a végrehajtást szenvedett czégre soha át nem ruházott, soha a váltók ennek birtokába nem kerültek és hogy mind ezt nem kellett a végrehajtást szenvedett ellen előzőleg indított perben keletkezett Ítélettel kimutatni, mert az 1881 : LX. t.-cz. 92. §. értelmében a végrehajtást szenvedett az igénykereset tárgyalására meg lévén idézendő, hitelezőinek és ezzel saját érdekeit ott kellően megvédheti. Ez a panasz lényegileg alapos; a felebbezési bíróság ugyanis annak érdemleges megbirálását: való-e, hogy a végrehajtást szenvedett czég neve alatt peresített váltókövetelések felperest illetik, abból a felfogásból mellőzte, hogy ezt egy előzetesen az igénylő és a végrehajtást szenvedő fél között lefolytatandó perben kell tisztába hozni. Ez a felfogás pedig nyilván téves, mert a váltókövetelések ingó dolgok jogi természetével bírván és ezt a természetüket az által sem veszítvén el, hogy bírói úton megítéltettek, következően éppen úgy igényelhetők, mint más ingó dolgok, a nélkül, hogy előbb az igénylő és a végrehajtást szenvedett közötti külön perrel kellene kimutatni azt, hogy azok valójában kit illetnek. Minthogy pedig a felebbezési bíróság eme téves felfogásból kiindulva azokat a tényeket nem állapította meg, melyekre felperes igénykeresetét alapította, minélfogva e helyütt az igény érdeme fölött ítélni nem lehetett, a S. E. 204. §-a értelmében a felülvizsgált ítéletet a rendelkező részben felsorolt végrehajtató felekre vonatkozó részében fel kellett oldani s a felebbezési bíróságot új tárgyalásra, a tényállás szabályszerű megállapítására és az összes költségekre kiterjedő új Ítélet hozatalára utasítani. (Kir. Curaa I. G. 295/1902. 1902 november 19.) 1667. A munka követelésére jogosult fél a napszámokat önkényüleg pénzbeli tartozásra át nem változtathatja ugyan, de másrészről arra sem köteles, hogy a kötelezett hibájából kellő időben nem teljesített szolgálmányt oly időben elfogadja, a mikor azt már sikeresen fel nem 7*
