Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

63 1651. Az 1877:XX. t.-cz. ll.§-a értelmében a vagyontalan kiskorúakat a nagyszülők csak akkor kötelesek eltartani, hogy ha az atya vagy anya arra teljesen képtelenek; ez az eset fenn nem forog, ha a gyermek atyja vagy anyja munkaképes. A felebbezési bíróság felperest a férje szülei ellen gyermektartás iránti keresetével, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította : Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság ítéletének azt a részét, melylyel keresetének Il-od és 111-ad rendű alperesek ellen irányzott részével elutasíttatott azért támadja meg, mert szerinte a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy a nagyszülőket a tartási kötelezettség alól felmentette, mert a gyámi törvény 11. §-a értelmében ba az anya és apa a gyermek eltartására képtelen, az eltartási kötelezettség a felmenőkre száll át; ezért kérte, hogy a tartásdíjnak az elsőrendű alperestől a gyermek atyjától való behajthatatlansága esetén a nagyszülők is marasztal tassanak. Felperes panasza megállható alappal nem bir, mert az 1877 : XX. t.-cz. 11. §-a értelmében a vagyontalan kiskorúakat a nagyszülők csak akkor kötelesek eltartani, hogy ha az atya vagy anya arra teljesen képtelenek; már pedig a felebbezési bíróság megállapította, hogy úgy a felperes anya, mint az elsőrendű alperes apa munkaképesek, a miből helyesen következtette, hogy a szülők gyermeküket eltartani képesek, következéskép jogszabályt azzal nem sértett, hogy a tartásdíjnak első alperestől való behajthatatlansága esetére II. és III. r. alpereseket a tartásdíj fizetésére nem kötelezte. Megtámadja ugyan felperes a felebbezési bíróság Ítéletét a miatt is, hogy a felebbezési bíróság eljárási jogszabály megsértésével állapította meg, hogy felperes a gyermeket eltartani képes. E kérdés eldöntése czéljából bizonyítási eljárást nem rendelt, hanem abból, hogy alperes személyes meghallgatásakor azt a nyilatkozatot tette, hogy szülőinek 6000 frt vagyona van, következtette, hogy ő a gyermeket eltartani képes. Ez a panasz sem bir alappal, mert a felebbezési bíróság felperes és elsőrendű alperes személyes meghallgatásuk alkalmával észlelt abból a körülmény-