Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

49 a m. kir. Curia marasztaló ítéletének súlya alól való menekülésre irányult. Végül alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabály sértésével vetette el alperesnek azt a kifogását, a mely szerint felperes nyugdij igénye jogilag azért is alaptalan, mivel felperes a szolgálati szerződés megkötésekor elhallgatta azt, hogy mérnöki oklevéllel nem bír és az 1888. évi 4334. számú közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister rendeletének harmadik §-a ellenére pályaíentartási, osztálymérnöki, vagy oly teendőkre vállalkozott, a melyekre ő minősítéssel nem bírt, sőt a melyekre őt alkalmazni az említett ministeri rendelet szerint tiltva is van. A felebbezési biróság a fenti kifogás elvetésével anyagi jogszabályt nem sértett, mert nincs tényállásként megállapítva, hogy felperesnek a ministeri rendeletben körülirt mérnöki oklevél hiányára vonatkozó elhallgatása a szolgálati rendszabályzat 7. és 53. §-a alapján fegyelmi eljárás tárgyává tétetett és oly cselekménynek minősíttetett volna, mely a szolgálatba való fölvétel akadályául és a szolgálatból fegyelmi úton való elbocsátásra okul szolgált volna s hogy ez elhallgatás ténye miatt felperes fegyelmi úton büntetésből csakugyan el is bocsáttatott volna; az ez okból való fegyelmi elbocsátásnak a nyugdijszabályzat 12-ik czikkében foglalt az a jogkövetkezménye pedig, hogy a nyugdíjintézet tagja a nyugdijalap irányában minden igényét elveszti, ha a vasúti vállalat szolgálatából fegyelmi úton büntetéskép elbocsáttatik, csak akkor áll be, ha a fegyelmi úton büntetéskép való elbocsátás az említett okból valóban be is következett. De egyébként is alperesnek kellő gondosság mellett módjában állott a magyar államvasútnál mérnöki czímmel tényleges szolgálatban állott felperesnek a műszaki szolgálatra való képesítéséről meggyőződést szerezni, a minek elmulasztása következtében elenyészett az a joga, hogy a kötelezettségét megállapító jogügylet, illetőleg a szolgálati szerződésnek érvényességét ez alapon megtámadhassa. (Kir. Curia I. G. 94/1902. október 16.) Curiai határozatok. VIII. 4