Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VIII. kötet 1902,1903 (Budapest, 1904)

4-_> V. Statútum 1. pontjának világos rendelkezése szerint a hátramaradt özvegy férje javaiból eltartást (intertentiót) követelhet és a felhívott Statútum nem tartalmaz oly rendelkezést, mely szerint abban az esetben, ha az elhalt férj első házasságából gyermekek maradnak vissza, az özvegyi tartás mérve még akkor is egy gyermekrészre volna szorítható, ha az az özvegy eltartására nem volna elegendő, annálfogva felperes, mint özvegy, eltartás fejében a hátramaradt gyermekek számára való tekintet nélkül jogszerűen követelheti azt az összeget, a mi társadalmi állásánál és életviszonyainál fogva, a férj hátrahagyott vagyona jövedelmére való tekintettel, életfentartásának és egyéb szükségleteinek megfelel; minthogy azonban a felebbezési bíróság saját elfoglalt jogi álláspontjából kiindulva, ez irányban a tényállás megállapításába nem bocsátkozott, e szerint megfelelő tényállás hiányában az ügy érdeme ez irányban az eldöntésre nem alkalmas, ennek következtében a felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 204. §-a alapján fel kellett oldani és a felebbezési bíróságot további megfelelő eljárásra utasítani. (Kir. Guria I. G. 168/1902. 1902 október 14.) 1642. Ha az ügyvéd abban a perben, a melyben ügyfelét képviseli, az ellenféllel szemben a perköltséget felszámítja, nincs gátolva abban az esetben, a mikor ügyvédi díját és kiadását saját ügyfelétől követeli, díjjegyzékében attól eltérő felszámítást tenni. Az ügyvéd oly eljárásáért, mely szerint a megbízó fél külön utasítása nélkül a per tárgyára nézve harmadik személytől műszaki felvilágosítást szerzett, díjazást jogosan nem igényelhet és a megbízás nélküli ügyvitel szabályai az ügyvéd ily irányú ténykedésére alkalmazást nem találnak. A kir. Guria a felebbezési bíróság által a felperes részére ügyvédi munkadíj és kiadás czímén megítélt összeget 500 K-val leszállította, egyébként pedig alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította: Alperesnek általánosságban felhozott panasza az, hogy a felebbezési biróság anyagi és eljárási jogszabályt sértett azzal, hogy felperesnek az F) alatt csatolt díjjegyzékben íelszámitott díjait és