Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VII. kötet 1901,1902 (Budapest, 1903)

XXXVII is az ügylet megkötésének idejétől kezdve terhelte, és így, ha az az áru az eladó hibáján kívül át nem adható, vevő a helyett az egyedi áru helyett más hasonló árunak átadását nem követelheti, hanem csak az előbbi állapotba visszahelyezést akkor, ha ama egyedi áru átadásának lehetetlensége egyaránt a vevő és az eladó hibáján kívül következett be. 1443. 104. A K. T. szerint a feleknek joga van a minőség tekintetében kifogásolt árut szakértők által megvizsgáltatni, ellenben a K. T. nem tartalmaz rendelkezési, a mely szerint a szakértők által megvizsgálás elmulasztása az áru minőségének egyébként való bizonyítását kizárná. 1443. 104. Az a körülmény, hogy eladó, habár erre a szerződós szerint kötelezve volt, az eladott fát a vevő részére a vasúti állomáson vaggonba nem rakatta, nem szerződósellenes eljárás, ha vevő a szerződés szerint jogosítva volt a vasúti állomáson átvett fát, ha ennek árát kifizette, a saját területén továbbra is az állomásnál hagyni; következésképen vevő csak azt követelheti, hogy eladó a vaggonba berakás költségét neki megtérítse; ellenben az eladó részéről a vaggonba rakatás az átadásnak nem kikötött kelléke. 1457. 143. Az a viszony, mely szerint az egyik fél a termelőktől gabonát vásárol, erre a másik féltől kapott pénzt fordítja ugyan, azonban a vételi ügyleteket saját nevében köti s az általa ekkép megvett gabonát naponként meghatározott árban az veszi meg tőle, ki a bevásárlásokra pénzt adott s így a közvetlen bevásárlót az a különbözet illeti mint haszon, a melylyel az általa a termelőkkel szemben elért ár kisebb mint a naponként meghatározott vételár, — tényleg nem bizományi viszony, hanem vételi ügylet. 1481. 202. A K. T. 320. §-a, ennek határozott rendelkezésénél fogva csakis abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha úgy az ajánlattevő, mint az ajánlatot átvevő fél kereskedő ; ezért e szakasz alkalmazásának a nem kereskedő féllel szemben a K. T. 204. §-ánáI fogva nincs helye. 1532. 319. Abból, hogy a szállító szállítás közben a korábbi áraknál magasabb árakra vonatkozó ajánlatot intézett a vevőhez, jogilag nem következik, hogy az ajánlat átadása után is, úgymint azelőtt, tett megrendelésekkel a vevő kötelezte magát az ajánlatbeli árak fizetésére. Ily esetben a szállító, szerződés hiányában, nem az ajánlatban megjelölt egységi árakat, hanem azt az árat jogosult követelni, a mely a szállított és átvett árunak az illető időben tényleges ára volt. 1532. 319. Az áru megrendeléséről felvett okiratnak az olyan egyén által történt átvétele, a ki ügyletek kötésére a kereskedő részéről nem volt megbízva, hanem csak arra, hogy megrendeléseket gyűjtsön, és ugyancsak az ügynöknek ez alkalommal tett bármiféle kijelentése nem eredményez a kereskedő részéről a megrendelőével egyező akarat nyilvánítását s így ahhoz, hogy a szerződés létrejöjjön, a tett ajánlat elfogadásáról való értesítés meg-