Gottl Ágost (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VII. kötet 1901,1902 (Budapest, 1903)

II nek érdeke ellentétes az általa képviselten perbe vont kiskorú gyermeké­nek érdekével, nem forog lenn akkor, ha felperes egyetemleges marasz­talási kért és a védelmid felhozott összes kifogások olyanok, a melyek úgy a gyám, mint a gyámolt kötelességének egyaránt megszüntetését czélozzák. 1517. 280. Az a körülmény, hog} ;iz érseki uradalommal kötőit haszonbérleti szerződésnek ;i haszonbérlő részéről másra történi átruházása a vallás- és közoktatásügyi minister úlján jóváhagyást nem nyert, esetleg a szerződós átruházása hatályának terjedelmére s így az ügy érdemére bírhat befolyás­sal, azonban a S. E. 27. §. 4. pontjában meghatározót! pergátló kifogás elfogadható alapjául nem szolgálhat. 1523. 300. Az iparosok és munkások között felmerülő súrlódások, vitás kérdé­sek és igények csak akkor tartoznak az ipartörvény 17(i. §. szerint első sorban az iparhatóság, illetőleg a 141. §-ban szabályozott békéltető bizott­ság elé, ha azok magában az ipartörvényben vagy az illető munkarendben vannak szabályozva, vagy egyébként ezeknek valamely rendelkezésével kapcsolatba hozhatók; ellenben az iparos által elbocsátott munkásnak az az igénye, hogy az ő javára az iparosnak nyugbérfizetési kötelezettsége megállapíttassók és az iparos a már lejárt időre esedékes nyugbér fizeté­sére köteleztessék, az iparhatóság, illetőleg a békéltető bizottság elé egy­általában nem, hanem kizárólag polgári perútra tartozik. 1555. 385. Habár valamely épületnek általában lakhatóságára nézve, biztonsági és egészségi szempontból, a lakhatási engedélynek a kiadása, vagy annak elvonása, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, de ha a bíróság előtt válik vitássá, a peres felek közötti szerződési jogviszonyból kifolyóan, valamely épületnek a szerződésileg kikötött vagy rendeltetésszerű czéljára való használhallansága vagy használhatósága, a bíróság nincs elzárva attól, hogy eme kérdésre nézve maga rendeljen el bizonyítást, ezzel pedig nem sérti meg az 1869: IV. t.-cz. 1. §-ban foglalt jogelvet. 1583. 463. A végrehajtás megszüntetése iránti perben a végrehajtást elrendelő bíróság illetékessége kizárólagos, és pedig akkor is, ha a végrehajtás foga­natosítása iránt megkeresett bíróság folytatólagos végrehajtást rendelt. 1619. 545. 160. §. A felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv és annak melléklete. A tényállásra vonatkozó szóbeli előadások ós nyilatkozatok a feleb­bezési bíróságnál jegyzőkönyvbe nem veendők és a bíróság elnökének be­látására van bizva, hogy kérelemre lényeges nyilatkozatok közvetlenül a jegyzőkönyvbe vétessenek fel. 1441. í>7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom