A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

I az elérhető volt, de elmaradt hasznokat is felerészben megtéríteni tartoznék. Rosszhiszemű birtokosnak csak az tekinthető, a ki tudva, hogy a birtok nem őt, hanem egy harmadikat illet, a birtokot ennek felhivása ellenére sem bocsátja át. 1357. 4-96. Az elsőbiróság által az 1 877 : VIII. t.-cz, értelmében a 8 százalékkal a biró által megállapítható legmagasabb kamat megítéltetvén, ezen felül sem provizói, sem birság, sem egyéb melléktartozás czímén mi sem Ítélhető a tőke­követelés után. 1.174. 529. A takarékpénztári kölcsönből eredő követelés nem olyan, melyre az 1877: VIII. t.-cz. 9. §. b) pontjában említett kivétel alkalmazást nyerhetne. 1374. 529. A 8% kamaton felül keresetileg követelt 3'Vo-ot kamatminőségéből az 1877 : VIII. t.-cz. 4. §-ban foglalt meghatározásnál fogva, ki nem vetkőzteti sem az, hogy nem visszatérőleg vagy nem folytonosan, hanem csak akkor teljesí­tendő, ha a kölcsöntőke 5 év előtt fizettetnék vissza, sem pedig az, hogy nem a szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló kötbérül, hanem a kölcsön­képen elhelyezett pénz korábbi visszafizetéséből eredhető kár elhárítására és fedezésére köttetett ki. 1374. 529. XVII. EGYES KÖTELMEK. 1. A vételi ügylet. A magántulajdonon létesített dülőutak nem tekinthetők közdülőutak­nak, melyek több birtokostárs birtokának megközelítésére szolgálnak és a melyek az 1890. I. t.-cz. 1. §. 50. p. alatt említett közdülőutak fogalma alá lennének vonhatók. Az ily dülőutak tehát a birtoktest alkatrészét képezvén, azok az ingatlan eladása esetében a vétel tárgyának tekintendők. 1146. 10. A magánjellegű dülőutak czéljára szolgáló terület egymagában az által, hogy az idegenek által is közlekedési czélokra használtatik, köztulajdonná nem válik. 1146. 10. Az a megállapodás, hogy a vevő a megvett ingatlant meghatározott idő­pontig felméretheti s a mennyiben a terület természetben kevesebb volna, mint a telekkönyvi terület, vevő a területhiányért a vételárból aránylagos levo­nást tehet, az eladó pedig a felmérést ellenőrizheti s azt saját költségén után­méretheti, nem kötelezi a vevőt arra, hogy a tervbe vett felmérésről az eladót eleve értesítse, mihez képest eladó, ki sem utánmérést nem tett, sem a felmérés helytelenségét a perben ellenbizonyítékkal kimutatni nem kívánja, a vételárból való levonást tűrni tartozik. 1175. 67. A szerződésben nem lévén kikötve, hogy vevő a felmérést okleveles mér­nök által tartozik teljesíttetni, a vevő által teljesített felmérés az alapon sem támadható meg sikerrel, hogy a felmérést okleveles erdész tette. 1175. 67.

Next

/
Oldalképek
Tartalom