A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

tette és ezt az ajánlatot felperes haladéktalanul elfogadta és a dijkötvényt az ajánlat tartalmának megfelelően kiállította, közömbös az, hogy volt-e az alperes már egy más társaságnál biztosítva és czélba vétetett-e az előbbi biztosítás megszüntetése. E szerint a K. T. 506., illetőleg 468. és 473. §§, szerint a felek között az önálló biztosítási szerződés érvényesen létrejővén, ennek jogszerű következménye az, hogy felperes a koczkázatot viselte és alperes az első díjrészletet megfizetni köteles. 1385. 561. Ha az eladó az ügyletet az ő utólagos jóváhagyásától tette függővé, az nem jelenti azt, hogy ő az ügylettől tetszése szerint visszaléphet, mert ilyen esetben ügylet még létre nem jött s így bontó feltételtől függő ügylet létrejöttéről sem lehetvén szó, a K. T. 364. §. alkalmazást nem nyerhet. 1392. 576. Ha nincs bizonyítva, hogy az ügyletnél mint közvetítő eljárt egyén az alperes czég nevében és ennek utólagos jóváhagyása nélkül eladási ügyleteket köt s az ilyen ügyleteket az alperes czég fentartás nélkül teljesíti, a közvetítő a K. T. 43. és 45. §§. értelmében nem az alperes czég kereskedelmi meghatalmazottja, hanem eladási ügyleteknek közvetítésével foglalkozó ügynöke volt s így a felperes részéről az alperesi czéghez intézett s az ügynök által ennek átadott vételi levél csupán vételi ajánlatnak tekintendő. 1392. 576. Az a körülmény, hogy alperes czég okirataiban a közbenjárót képviselőjének nevezi, egymagában véve jogilag nem alkalmas annak megállapítására, hogy a közbenjáró az alperesnek vételi ügyleteknek megkötésére jogosult alkalmazottja volt. 1392. 576. Az a kérdés, hogy egy kereskedő egy másikkal van-e üzleti összeköttetésben, bizonyos meghatározott határidőben fenforgő tényleges állapot szerint döntendő el s így jogilag csak akkor állapítható meg, ha az illető meghatározott időben közöttük még egy vagy több ügylet végleg lebonyolítva nincs; ha tehát az ajánlat megtétele idején az előbbi ügyletek lebonyolítva voltak, az illető kereskedők egymással üzleti összeköttetésben állóknak nem tekinthetők s igy az ajánlatra nézve a K. T. 320. §. rendelkezése nem alkalmazható. Az üzleti összeköttetés szempontjából közömbös az, hogy az ajánlatot tevő fél az előbbi ügylet által megszerzett árúkat saját üzletében hogyan és mikor használta fel. 1392. 576. VI. AZ IPARTÖRVÉNY. (1876: XV. és 1884: XVII. t.-cz.) A kereskedő a segédet, bár szerződésileg egy évet meghaladó időre fogadta fel, felmondás és fizetés nélkül elbocsátani jogosult, ha a segéd az üzletből a főnök tudta és beleegyezése nélkül a maga részére árűt elvittetett s az árú árával magát a könyvekben meg nem terhelte, a napi bevételt pedig a főnök felhívása ellenére az egész összegben az nap át nem adta. 1190. 104.