A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

mint ő reá nézve a teljesítési helyen, alperes számára hány szerződésszerűen megrakott vaggon anyagot adott fel és erre a K. T. 346. és 347. §§-nak csak az árú minőségére vonatkozó rendelkezése alkalmazást nem nyerhet. 1251.288. Felperesnek számba vehető késedelme esetében alperes felperestől a K. T. 353. §. szerint a szerződés teljesítését és a netáni késedelemből eredő kára megtérítését együttesen követelheti s e tekintetben akkor, a mikor alperes a vételár jelentékeny részét még ki nem fizette, mi befolyással sem bír az, hogy alperes az utólagos teljesítés elfogadásakor a kártérítéshez való igénye iránt fentartással esetleg nem élt vagy a netáni késedelem megtörténte után felperest a kárigénye érvényesítésére vonatkozó szándékáról esetleg nem értesítette, mert a K. T. 354. §. arra az esetre alkalmazandó, a mikor a fél a szerződés teljesítése helyett kiván kártérítést követelni, ellenben a késedelem esetében a szerződés teljesítése és a késedelem miatt kártérítés a K. T. 353. §. szerint az erről való értesítéstől és így fentartástól függetlenül követelhető. 1251. 288. Az építőmester és építkezési vállalkozó, a ki foglalkozott azzal is, hogy telkeket összevásárolt, a telkeken házakat épített és a házakat nyomban árúba bocsátotta, egyedül az ilyen tények mellett a K. T. 3. §. szerint kereskedőnek nem tekinthető. 12(M>. 310. A K. T. 161. §. első és második bekezdésének egybevetéséből kétségtelen, hogy annak a tiltó rendelkezésnek, hogy a részvénytársaságnak saját részvényeit megszerezni vagy zálogba venni nem szabad, nincs egyéb joghatálya, mint az igazgatóság tagjainak a társaság hitelezőivel szemben egyetemleges vagyoni felelőssége és a K. T. 218. §. szerint való büntethetősége ; maga az ügylet tehát semmisnek nem tekinthető. 1270. 326. A társas viszony tartama alatt a közkereseti társaság javára keletkezett követelések az ellenkező bizonyításáig a társasági tagok közös vagyonának tekintendők. 1272. 330. A közös követelést a hitelező társak egyike is jogosítva van birói úton behajtani, az a körülmény pedig, hogy a követelőként föllépő társ a társasági viszonynak megszüntetése után a részesedési arányt vagy a társ meghatalmazását kellőleg nem mutatta ki, csak azt eredményezi, hogy az adós a perben fellépő társ kezéhez való fizetés helyett a követelésnek birói letétbe helyezésére kötelezendő. 1272. 330. A K. T. 285. §. nem alkalmazható abban az esetben, ha az egyik fél mindig csak hitelt adó és a másik fél mindig csak hitelt vevő, mert az ilyen ügylet a K. T. által érintett folyó számlán alapuló összeköttetés fogalma alá nem vonható és pusztán az a körülmény, hogy a tételek üzleti könyvekbe bevezettettek, az ügyletet nem teszi folyó számlán alapuló összeköttetéssé. 1227. 340. A K. T. 121. §. szerint, ha a feloszlott társaságnak felosztatlan vagyona maradt, ebből a társaság hitelezője kielégítést követelhet; következésképen olyan esetben, a mikor a társaság hitelezője a társaságot ennek feloszlása előtt