A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

\\\ I való befolyását, ha a személyes megjelenésre megidézett fél elegendő ok nélkül meg nem jelen. Igényperben az igényin fél az 1881 : LX. t.-cz. 97. §• értelmében, mely a S. E. 229. §. szerint fenn van tartva, igazolással ily esetben sem élhet. 1389. 568. f>9. A perújítás. A pernek megújítása az alappernek anyagi hatályát sem meg nem szünteti, sem fel nem függeszti. 1280. 358. Perújításnak az alapon is van helye, hogy az alapperbeli Ítéletben kimondatott ugyan, hogy alperes szerződésszegése következtében az általa adott óvadékot elveszti, azonban az óvadék számszerű összege az alapperben vita tárgyává nem tétetvén, az alapperbeli Ítéletben az Írásbeli szerződés helytelenül értelmeztetett, minek következtében alperes a nagyobb óvadék és nem a kisebb vádium elvesztésében elmarasztaltatott. 1310. 400. Ujílott perekben a feleknek az alapperben való állása változást nem szenved s habár alperes élt is a perújítással, az újított perben is alperesnek tekintendő. 1347. 4-75. Az 1881: L1X. t.-cz. G9. §. 2. pontja értelmében a per tárgyára vonatkozó új bizonyítéknak oly döntő ténykörülményre kell vonatkoznia, mely a kereset jogalapjának megállapítására vagy az ellenfél részéről annak megdöntésére alkalmas. 1347. 475. Oly esetben, a mikor az újított perben új bizonyítékként alkalmazni kivánt szakértői bizonyítíis arra van irányozva, hogy az alapperbon meghallgatott szakértő a véleménye alkotásánál alapul vett tényre nézve tévedésben volt, a szakértői bizonyíték új bizonyítékként a perújítás alapjául szolgálhat. 1351. 4-84. IV. A VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNY. (1881 : LX. t.-cz.) Az a hitelező, ki az ingatlan vételárának felosztása tárgyában tartott sorrendi tárgyaláson megjelent és követelését felszámította, a felszámításnak megfelelő és neki kézbesített sorrendi és kiutalási végzések ellen felfolyamodással nem élt, a telekkönyvi sorrendben következő hitelezőtől, — a rosszhiszeműség esetét kivéve, — megtérítést nem követelhet az alapon, hogy a sorrend tárgyalási jegyzőkönyben s illetve a hozott végzésekben tévedésből csupán kamatkövetelése és nem egyúttal tőkekövetelése vétetett fel s hogy ennélfogva a sorrendben következő hitelező a pénz felvételével az ö kárával jogtalanul gazdagodnék. 1189. 101. Rendszerint ugyan a telekkönyvi bejegyzés sorrendje állapítja meg