A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)
115 nevezetesen felhozták volna azt, hogy felperes kisebb területet épített be, mint a mennyi a C. alatti szerződés szerint ennek kiegészítő részét tevő tervrajzban kitüntetve van és hogy előadták, melyek azok a szerződésellenes egyéb hiányok, a melyek az illető ház várható jövedelmezését csökkentik; ilyen körülmények között tehát a felebbezési bíróság alpereseknek általánosságban tett, és a szerződéssel, úgyszintén az illető ház tényleges állapotával tüzetesen kapcsolatba nem hozott kifogását ama ház jövedelmezésére vonatkozóan helyesen mellőzte. Megtámadják alperesek a felebbezési bíróság ítéletének azt a részét is, mely szerint felperes munkabéri követeléséből 6 fürdőszoba szerződésellenes elkészítése okából bércsökkenés czímén az 1897. évi május hó 1-től az 1899. évi november hó 17-ig mint a szerződésellenes állapot eltávolítása ideig 600 forint le nem vonatott: azonban alpereseknek ez iránt felhozott panasza szintén alaptalan : mert az építkezési szerződés kétoldalú ügylet levén, ebbeli jogi természetéből következik ugyan, hogy a hiányos teljesítés esetében a munkaadó nemcsak pótlást vagy megfelelő munkabéri levonást avagy megtérítést, hanem a hiányos teljesítéssel okozati kapcsolatban levő vesztett haszna megtérítését is kár czímén követelheti a munkavállalkozótól, és így téves a felebbezési bíróságnak az az indokolása, hogy ilyen esetben a kár követelhetése ki van zárva; azonban mindamellett helyes a felebbezési bíróságnak e 600 forint be nem számítására vonatkozó jogi döntése azért; mert egyrészről a felebbezési bíróság nem fogadta el valónak azt, hogy a fürdőszobák szerződésellenes elkészítése okából alpereseknek tényleges kára származott; már pedig a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás irányadó és ez a tényállás csak e törvényszakaszban meghatározott alapon támadható meg, a mely alapon alperesek panaszszal nem éltek; és így kár nem létében e czímén beszámításnak helye nincs, — más részről a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és az előbb kifejtetteknél fogva a felülvizsgálati eljárásnál szintén irányadó tényállás szerint alperesek a felperes részéről az első 7 hó után felajánlott és lehetséges hiánypótlást el nem fogadták, ez utóbbi tényállás mellett tehát a további esetleges károsodásra egyenesen alpereseknek ténykedése szolgálván okul, e 7 hó elteltét követő időre alperesek kárkövetelési igényének sincs jogszerű alapja. 8*
