A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

109* Ellenben a felebbezési bíróság ítéletében nincsenek megállapítva olyan tények, a melyekből jogszerűen következtetni lehetnearra, hogy felperes követelése a csődtörvény 48. és 49. §§. rendelkezéséhez képest a csődtömeg tartozása vagy költsége volna; e nélkül pedig a csődtörvény % 12, 52, 59, 126, 152, 173—177. §§. rendelkezéséhez képest a csődtömeggel szemben felperes csődön kívül csak mint külön kielégítésre jogosított hitelező léphet fel és csak a külön kielégítési alapból követelhet teljesítést; alaptalan tehát felperesnek az I. rendű alperessel szemben felhozott az a panasza,, hogy ő ez ellen az alperes ellen is ennek bármely vagyonából csődön kívül kielégítést követelhet; azt pedig felperes panaszként fel sem hozta, hogy a csődtömeggel szemben az ő kielégítésére szolgálható külön alap más vagy több volna, mint a birói letétbe helyezett összeg. Az E. alatti okirat az 1899. évi február hó 10. napján van R. R.,. továbbá a II. és III. rendű alperes által kiállítva; annak az okiratnak tartalma pedig az, hogy R. R. felperesnek bér és járulékai czímén követelését 1351 frt 93 krban elismeri és ez összegnek 6 % kamattal együtt 1899. május hó l-ig megfizetésére magát feltétlenül lekötelezi, hogy a felperes részéről biztosítási végrehajtás útján lefoglalt ingók mindaddig zár alatt maradnak, míg felperes követelése teljesen kifizetve nem lesz, hogy II. és III. rendű alperesek felperes javára R. R. mellett készfizetői egyetemleges kötelezettséget vállalnak, és megengedik, hogy nemfizetés esetében felperes bármelyiküket perbe vonhassa és vagyonukból magának kielégítést szerezhessenAz E. alatti okiratnak most ismertetett tartalma nem foglal magában akaratkijelentést az iránt, hogy a felperes javára lefoglalt ingók zár alatt maradása II. és III. r. alperes érdekében köttetett ki, és hogy felperes csak ama ingók erejéig nyerhet kielégítést, sőt abban az okiratban kifejezetten az foglaltatik, hogy felperes közvetlenül a kiállítóktól követelhet fizetést, nemfizetés esetében a II. ésIII. rendű alperes bármelyike ellen ezeknek saját vagyonából szerezhet kielégítést, hogy a fizetés megtörténtéig tartatott fenn a foglalás hatálya, hogy tehát ez a fentartás csak a felperes érdekében történt és így a II. és III. r. alperesek saját személyükben és saját vagyonukra kihatóan egyetemlegesen vállaltak kötelezettséget. Állandóan követett birói gyakorlat az, hogy a hitelező, habár őt akár törvénynél, akár szerződésnél fogva zálogjog megilleti, azoktól vagy azok bármelyikétől, kik neki személyesen és egyetemlegesen