A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

lor> csátotta el, felperest terhelte annak bizonyítása, hogy oly cselekményeket követett el, melyek alkalmasak arra, hogy azok alapján vele szemben az 1884 : XVII. t.-cz. 94. §-ának#j pontja alkalmazást nyerhessen; hogy ennek következtében az eskü alatt kihallgatott peres telek közül a S. E. 96. §-a rendelkezéséhez képest esküre nem felperes, hanem mint a bizonyításra köteles felperes ellenfele : ő az alperes volt volna esküre bocsátandó; és hogy e mellett a bizonyítékok helyes mérlegelésével az ő előadása valószínűsítve is lévén, esküre ez okból is ő volt volna bocsátandó. E panaszoknak nincs megállható alapja ; mert a mennyiben alperes saját beismerése alapján az állapíttatott meg, hogy felperes üzletéből két képet elvitt, alperest terhelte a bizonyítás a tekintetben, hogy e képeket felperes tudtával és beleegyezésével vitte el és hogy azok árát felperessel elszámolta, a mint alperest terhelte a bizonyítás a tekintetben is, hogy az 1898. évi augusztus 21 -ki üzleti napi bevételt felperesnek kellő időben és hiánytalanul átadta; és mert az, hogy a per összes körülményeinek mérlegelése mellett a felebbezési bíróság az alperes előadását valószínűnek nem találta, mint a szabad mérlegelés eredménye a felülvizsgálat alól kivonva lévén, a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett, midőn az eskü alatt kihallgatott peres felek közül felperest, mint a bizonyításra köteles alperes ellenfelét bocsátotta esküre. Ép így nincs alapja alperesnek az anyagi jog szabályainak megsértésére vonatkozó panaszának sem; mert meglévén állapítva, hogy alperes felperes tudta és beleegyezése nélkül az üzletből két képet elvittetett, hogy ezek elidegenítését az üzleti könyvbe bele nem vezette, illetve abban magát a képek árával meg nem terhelte, s azok árát felperessel utólag sem számolta el, és hogy alperes az 1898. évi augusztus 21-ki bevételt felperes felhívása ellenére egész összegében az nap át nem adta, alperesnek, mint üzletvezetőnek eme tényei eléggé alkalmasak annak elfogadására, hogy alperes felperes bizalmával visszaélve az üzlet érdekeit veszélyeztette; és mert ehhez képest a felebbezési bíróság az 1884 : XVII. t.-cz. 94. §-a g) pontjának helyes alkalmazásával nem sértett jogszabályt, midőn azt mondotta ki, hogy alperes az üzletből felperes által fel-