A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

70 ugyan, de azok tényleg másoknak vannak birtokában, terület kevesblet czímen visszatérítést nem követelhet. A birtoklás hiányára alapított érvelés pedig azért nem alapos, mert a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint a megvett, de tényleg idegenek kezei között levő ingatlan részek megszerzésének terhét magára vállalta. (Kir. Guria I. G. 308/1900. 1900 szeptember 25.) 117(5. A bérlőnek szóbelileg tett az a kijelentése, hogy a szerződés tárgyát tevő telepen rablógazclaságot fog vinni, mint valamely szerződésellenes cselekménynek jövőben elkövetésére vonatkozó puszta kijelentés a bérbeadót a bérleti szerződés egyoldalú megszüntetésére nem jogosítja fel. Az a tény, hogy a bérlő a bérbeadó részéről a bérlemény állagának megóvása, a leltár kezelése és biztosítása szempontjából alkalmazott egyén javára kikötött fizetést a szerződésben elvállalt kötelezettség ellenére meg nem adta, nem képezi csupán az alkalmazott és a bérlő közötti kérdés tárgyát, hanem mint a szerződésben kikötött teljesítésnek tényleges elmulasztása a szerződésszegés jogi hatályával bir. A szerződés 8. pontja értelmében bérlő a szerződésnek másra való átruházásától eltiltva lévén és bérbeadó a 11. pont szerint jogot nyervén a szerződést a 8. pont feltételeinek megszegése esetében azonnal megszüntethetni, — habár a 8. pontban a bérlő részére feltételes vételi jog is van biztosítva, — a szerződésszegés bekövetkezik azonnal, mihelyt bérlő a bérleti szerződést másra átruházza és nemcsak akkor, ha a 8. pontban foglalt feltételt egészben megszegi, vagyis albérbe adás mellett a különben is az ő személyéhez kötött feltételes vételi jogot is átruházza. A szerződő felek között létesült ügylet jogi jelentőségének meghatározására nem az a határozó, hogy maguk a szerződő felek azt az ügyletet miként nevezték meg, avagy egymásnak az ügylet létesítésénél minő ügyleti elnevezést adtak, hanem az ügylet jogi jelentő-