A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

68 kevesebbnek, a szerződésben 54 h. 391 G öllel feltüntetett területet pedig a felmérést eszközlö erdész azért nem mérte fel, mivel az mások birtokában levőnek találtatott. A vevő a felmérés eredményét 1899. év elején az eladóval tudatván, a vételárból 1037* holdnak megfelelő 2478 forintot a vételárba beszámított. Felperes a visszatartott 2478 frt megfizetése iránt indított keresetet, azt hozván fel, hogy alperes a felmérést az ő közbejötte nélkül eszközöltette, következésképpen azt nem ellenőrizhette, különben is a felmérést nem mérnök eszközölvén, az bizonyítékul nem szolgál, végre, hogy alperes magára vállalta azt, hogy a mások birtokában levő területeket per útján megszerzi, a fel nem mért 5Í h. 391 U holdért tehát már ez oknál fogva sem követelhet kárpótlást. Az elsőbiróság felperest keresetével elutasította, felperes felebbezésére a felebbezési bíróság alperest 54 h. 391 O öl terület vételárának megfizetésére kötelezte, egyebekben azonban felperest keresetével szintén elutasította. A kir. Curia úgy felperes mint alperes felülvizsgálati kérelmét elutasította a következő okokból: Felperes azért támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, mert az alperes által bemulatott okiratokkal szerződésszerűen bizonyítottnak fogadta el azt a körülményt, hogy az említett okiratokban felmérteknek feltüntetett területek nem bírnak a szerződésben kitett térmértékkel, jóllehet az A) alatti adásvételi szerződés világos tartalma szerint a fölmérésről felvett munkálatban feltüntetett területhiány a vételár aránylagos részének visszakövetelésére csak akkor jogosítaná fel alperest, ha a fölmérés a szerződésben foglalt megállapodáshoz képest felperes előzetes értesítése és ellenőrzési jogának gyakorolhatása mellett történt volna. Ez a panasz nem bír megállható alappal; mert az A) alatti adásvételi szerződés kifejezett tartalma szerint alperes fentartotta magának azt a jogot, hogy a megvett ingatlanok területeit 1898. évi cleczember 31-ig felmérettesse, és a menynyiben a természetben valósággal meglevő terület kevesebb volna, mint a vételár meghatározásának alapjául vett telekkönyvi terület, jogában álland a vásárlónak az így kimutatott területhiányért katasztrális holdanként 24 frtot a vételár második részletéből levonásba hozni és azt a fizetésbe betudni. Ezzel az egyoldalú eljárással szemben a szerződésnek most felhívott pontja további rendelkezésében az eladót is feljogosította, hogy a felmérést ellenőrizhesse és a mennyiben abba bele nem nyugodnék, arra jogosította fel, hogy a vevő által bematatott felmérést saját költségén utánmérethesse.