A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

pest a kapott foglaló kétszeresének fizetésére kötelezendő. Ügyállás : Alperesek a perhez csatolt kötlevél szerint eladtak bizonyos mennyiségű gabonát a felperes K. I.-nak, illetve a t.-i agrárbanknak, az ügylet megkötésénél 600 frt foglalót is kaptak, a hátralékos vételár pedig a gabona átvételével egy időben volt fizetendő. Alperesek a meghatározott határnapon a gabonát nem szállítván, felperes értesítette alpereseket, hogy az általa kitűzött újabbi határnapon községükben az átvételre meg fog jelenni. Felperes ekkor a községben megjelenvén, alperesek a gabona átadását megtagadták azért, mert a gabonát nem adták el a felperesnek, hanem a t.-i agrárbanknak, ez pedig felperesnek, mint közbenjárónak a kötlevélben felvett feltételektől eltérő más feltételek kikötésére adott utasítást és bár felperes a szerződéses kikötéstől eltérően a vételárt alperesek kívánságára előre lefizetni is megkísérelte és ez esetre azt kívánta, hogy a gabonát mutassák meg, alperesek nemcsak az átadást megtagadták, hanem a megtekintést is a vételár kifizetése előtt meg nem engedték. Felperes ennek következtében perbe vonja alpereseket és hivatkozással alperesek szerződésszegésére, kéri alpereseket a foglaló kétszeresének megfizetésében marasztalni. Alperesek mindenekelőtt kifogást tesznek a felperességi jog ellen, mivel a gabonát nem felperesnek, a ki csak mint ügynök járt közbe, hanem a t.-i agrárbanknak adták el, ezenfelül vitatták, hogy felperes a kikötött feltételeket be nem tartotta, jelesen, hogy felperes az átvétel iránt késedelmesen jelentkezett, hogy a gabonát felperesnek átadni, de még csak felmutatni sem voltak kötelesek s így szerződésszegőknek nem tekinthetők. A felebbezési bíróság alpereseket a kereset értelmében marasztalta, a kir. Guria pedig felülvizsgálati kérelmüket elutasította a következő okokból: Alpereseknek felülvizsgálati kérelmükben felhozott panasza nem bír megállható alappal ; mert a felebbezési biróság valónak azt fogadta el, hogy felperes ugyan a temesvári agrárbank részére, de saját nevében kötött alperesekkel vételi ügyletet; e tényállás mellett a kereskedelmi törvény 368. és 369. §§. szerint felperes ama vételi ügylet megkötésénél mint bizományos járt el, ama vételi ügylet által jogosítva és kötelezve a felperes van, ellenben az illető bank és alperesek között ama vételi ügylet létesítése által jogok és kötelezettségek nem keletkeztek; következésképen ama vételi ügyletből kifolyóan felperesnek van kereshetőségi joga és jelenleg közömbös az, hogy felperes nem a megbízás értelmében járt el és hogy az illető bank alperesekkel vételi ügyletet nem kötött avagy a vételár számszerű meghatározása mellett alperesekkel szemben kötelezettséget nem vállalt; mert továbbá a felebbezési biróság Ítéletében nincsenek tények