A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. VI. kötet 1900,1901 (Budapest, 1902)

1154. A nő az ideiglenes tartáshoz való igényét elveszti ugyan, ha a különválás után más férfiúval viszonyt folytatott, azonban az alperes férj ezt a tényt közvetlenül a/ ideiglenes nőtartás iránti perben tartozik bizonyítani. Az ideiglenes nőtartás iránti per a S. É. 44. §. alapján fel nem függeszthető annak a pernek eldöntéséig, a melyet a férj a neje által a különválás után szült gyermek törvénytelennek kimondása iránt indított. Ügyállás: Felperes a férje ellen ideiglenes tartás iránt pert indított az alapon, hogy férje őt tettleg bántalmazván, ennek következtében kénytelen volt őt elhagyni. Alperes ezeket beismerte, azonban felperest keresetével elutasítani kérte azért, mert felperes időközben tartási igényét elvesztette, mivel más férfiúval szerelmi viszonyt folytatott, mely viszonyból egy gyermek is származott és mert eme gyermek törvénytelenítése iránt a jelen keresetet megelőzőleg pert indított, a most említett per végleges eldöntése előtt tehát a tartási per el nem dönthető. Az elsőbiróság alperes kifogásának helyt adva, felperest keresetével mint időelőttivel elutasította, ellenben afelebbezési bíróság alperest tartás fizetésére kötelezte, a kir. Guria alperest felülvizsgálati kérelmével elutasította a következő okokból : Az ideiglenes nőtartás iránti perekben, a mennyiben, mint a jelen esetben, a nő férjét elhagyta, a nő tartási igénye akkor ítélheti meg, ha a nő kimutatja, hogy neki a házassági együttélés megszakítására jogos indoka volt. A felebbezési biróság Ítéletének meg nem támadott s a felülvizsgálati eljárásban már ez oknál fogva is irányadó tényállásában megállapítva oly tényeket, melyekből következtethető, hogy a házas együttélés alperes vétkessége miatt szakadt meg, elfogadta, hogy felperesnek férje elhagyására jogos indoka volt, minek okszerű következménye az, hogy felperes külön eltartását férjétől az alperestől jogszerűen követelheti. Igaz ugyan, hogy ily perekben nemcsak a kereseti jog keletkezésére, hanem az annak megszűntére vonatkozó körülmények is megbirálandók, de ha a férj az ily megszüntető ténynek fenforgását a kereseti jog megdöntése czéljából vitatja, az eme megszüntető tényre vonatkozó körülmények és bizonyítékok e perben hozandók fel. A tényállás szerint felperes kereseti jogának és illetve tartási