A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

15 Alapos felperesnek az a panasza is, hogy alpereseknek a vételi szerződésből eredő kötelezettségöket a félebbezési bíróság tévesen értelmezte akkép, hogy azért, mert alperesek az egyik ingatlan telekkönyvi tulajdonjogát még meg nem nyerték, s mert az egyik ingatlan nincs tehermentesítve, vevők a vételárt sem tartoznak megfizetni. Az elsőbiróság iLeletében foglalt, a félebbezési bíróságnál is előadott tényállásban megjelölt B) a. mellékelt adásvevési szerződés szerint az eladott ingatlanok tulajdonjoga a vételár egyidejüleges lefizetésekor lesz a vevőkre átírandó. A szerződés értelmében tehát a vevők a miatt, hogy az eladó az egyik ingatlanra a telekkvi tulajdonjogot nekik még át nem adta, a vételár megfizetését meg nem tagadhatják, hanem csak ahhoz van joguk, hogy marasztaltatásuk esetére a felperesi viszonkötelezettség egyidejüleges teljesítésének a megállapítását kérjék. A kereseti jog érvényesítését az sem akadályozhatja, hogy felperes a haji 145. sz. tjzőkvben foglalt ingatlan tulajdonjoga átengedésért, melyet alperesek tőle követelnek, a szerződési vételáron felül még 813 frt 06 krnak a megfizetését is követeli, mert az a kérdés, hogy jogos-e felperesnek ez a követelése? mint a felek közt vitás egyik kérdés a perben a bíróság által eldönthető és eldöntendő. Az irányadóul szolgáló tényállás szerint a haji 178. sz. tjzőkönyvben foglalt ingatlan, melyre 1500 frt erejéig terjedő zálogjog van bekebelezve, alpereseknek már a tkvi tulajdona s az ő birtokukban is van. E szerint felperes erre az ingatlanra nézve a tkvi tulajdonjog s a birtok átadásával szerződésbeli főkötelezettségét teljesítette s csakis annak a szerződésbeli mellékkötelezettségének nem tett eleget, hogy a zálogjogot törültesse. Jogszabály az, hogy a vevő, a ki a megvett ingatlannak máibirtokában is van, a kikötött időben a vételárt akkor is tartozik megfizetni, ha az eladó mellékkötelezettségének még eleget nem tett. De az eladót megillető ezzel a joggal szemben viszont az ingatlan vevője, ha az ingatlan zálogjoggal van terhelve, az eladótól biztosítást kívánhat a végből, hogy a zálogjog érvényesítéséből reá kár •ne háruljon. A hátralékos vételár felperes a tényállás szerint 1500 frtnak a megfizetését akként kérte, hogy az bírói letétbe helyeztessék. Ezzel a még nem törült zálogjoggal szemben alpereseknek az érdeke meg van védve, s így az sem akadályozhatja a kereseti jog