A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

10 betéti könyvben foglalt összeget felperes követelésébe alperesek javára beszámította, mert a kötvényben nincs szó arról, hogy alpereseknek a beszámításhoz joguk lenne, söt ellenkezőleg a kezesek a kézi zálogra való tekintet nélkül tartoznak a kereseti összeget, fizetni, mert továbbá az a kérdés is eldöntendő, kié volt a betéti könyv, már pedig a felperesi részvénytársaság alapszabályai 92. §-a értelmében, ha a betevő tizenkét hétnél további mulasztást követ el, a társaság a betéti könyvben foglalt összeget elveszettnek kimondhatja, ez alapszabályszerű intézkedés mellett jővén létre a felek megállapodása, az a felek tényeire kihat. Egyébként pedig felperes szerint figyelembe veendő, hogy a felek a perben nem állították, hogy a betéti könyvecske felperesnél kézi zálogként hagyatott és hogy I. r. alperes elszegényesedését kellő időben bejelentette, és hogy betéti követelésének a felperesi követelésbe való beszámítását kérte volna. De lényeges az a körülmény, hogy a betéti könyv felperesnek egy más 4200 frtos követelésére lefoglaltatott s a foglalás a betéti könyvecskére vonatkozó főkönyvi lapon fel van jegyezve. Felperesnek ez a panasza alapos, mert az anyagi jogszabályok értelmében beszámításnak csak világos (liquid) követelésre nézve van helye, a beszámíttatni kért követelés tekintetében azonban ez a feltétel fenn nem forog; mert a betéti könyvecskébe foglalt összeg fenn, vagy fenn nem állásának is kérdése másnemű különálló jogviszonynak megbirálásától és megállapításától függ; és mert a megállapított tényállás szerint a szóban forgó betéti könyvecske felperesnek egy más, 4200 frtos követelése fedezésére bíróilag lefoglaltatott, ezzel szemben alpereseknek az az érvelése,, hogy a jelzett foglalásnak mi joghatálya sincs, mert az 1881. évi LX. t.-cz. 80. §-a értelmében betéti könyvecskére elhelyezett készpénzben összegek rendszerint csak úgy foglalhatók le, ha az okirat a foglalásnál megtaláltatik, vagy pedig ha a foglalás e nélkül teljesíttetik, az okirat utólag megszereztetik, vagy megsemmisíttetik, a íenforgó esetben pedig a hivatkozott szakaszban foglalt előfeltételeknek elég nem tétetett, alaposnak el nem fogadható, mert I. r. alperest azt, hogy a jelzett hiányok miatt a foglalás ellen előterjesztéssel élt volna, és annak következtében az megsemmisíttetett volna,, nem is állítván, a foglalás jogerőre emelkedett, annak hatályát érvényteleníteni pedig ez úton nem lehet. Minthogy pedig ezek szerint felperes a jelzett könyvecskében