A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

LIII 3. Elévülés. A felperesnek a malma kisajátítása iránti eljárásból kifolyólag, a malom berendezési tárgyai értékcsökkenése által szenvedett károsodási igénye elévülésének időtartama attól az időponttól kezdődően számítandó, a mikor a kisajátítási eljárás rendén hozott birói határozattal az az igénye, hogy a berendezési tárgyak is kisajátíttassanak, meg nem állapíttatott. 1018. 202. A csődsörvény 37. §-ának az a rendelkezése, hogy a megtámadási jog a csődnyitás napjától számított hat hó alatt elévül, a hat havi elévülési időnek kiszámítása szempontjából, minthogy erre nézve a csődtörvény másként nem intézkedik, helyesen csak úgy alkalmazható, hogy maga a csődnyitás napja számításba nem vétetik és hogy az az idő naptár szerint, vagyis az illető naptári naptól a megfelelő naptári napig számítandó. 1113. 381. 4. A teljesítés ideje. A szerződés szerint részletekben teljesítendő szolgáltatásnak pénzbeli egyenértéke a múltra nézve utólag oly nagyobb összegben, a melyet a kikötött részletekben a kötelezett, vagyoni állapotának veszélyeztetése nélkül fizethetett volna, meg nem Ítélhető, ha a követelés megítélése a szolgáltatásra kötelezett vagyoni állapotát veszélyezteti és ha a jogosítottat annak érvényesítésénél hosszabb időn át indokolatlan mulasztás terheli. í)68. 96. Ha az adóslevél világos tartalma szerint a követelés csak akkor válik esedékessé, ha az adós vagy elhalálozik, vagy a közös háztartásból eltávozik, úgy a követelés az adós életében nem válik esedékessé az által, ha a hitelező szüntette meg a közös háztartást. 1015. 191. xv. A KÁRTÉRÍTÉSHEZ VALÓ JOG. Jogtalan gazdagodás czímén teljesítésre az, a ki netalán jogtalanul is járt el, csak akkor kötelezhető, ha jogtalan cselekménye által ugyanő tényleg vagyoni előnyben is részesült. 1011. 183. Ha a károsodás megtörténtére a károsultnak ténykedése és mulasztása is hozzájárulván, a kár megosztásának a károsító és a károsult között van helye, azt, hogy a károsult félnek magatartása mily befolyást gyakorolhat az őt megillető kárösszeg nagyságára, a bíróság belátása szerint ítéli meg. 1024. 208. A mennyiben a bíróság a kárban való részesedést nem valamely arányszámítás szerint osztotta meg, hanem az összes körülményeknek figyelembe vételével belátása szerint állapította meg, a kár összegére vonatkozó megállapítása a téves számítás miatt meg nem támadható. 1024. 208.