A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

395 következtében 1895. és 1896. évben az említett vásáron 1108 darab sertést vásárolt alperes részére, a ki a sertésekei tőle ál is vette. Felperes ennek alapján minden darab sertés után 50 kr. bizományi díjat vett keresetbe. Alperes védelmül azt hozta fel, hogy a lelek között nem bizományi, hanem alkuszi ügylet jött létre, s így felperes csak alkuszi díjt és pedig darabonként a szoszokásos 10 kr. díjat követelheti. A felebbezési bíróság tényállása szerint az nyert megállapítást, hogy a felek között nem alkuszi, hanem bizományi ügylet jött létre : s ez alapon felperes részére a sertésenként á5 kr. bizományi díjat itélt meg. Alperes felülvizsgalattal élvén, a kir. Guria a felülvizsgálati kérelmei a következő okokból elutasította : Alperes a felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése okából támadja meg; azonban ez iránt alperesnek felülvizsgálati kérelmében felhozott panasza nem bír megállható alappal. A kereskedelmi törvény 377. §-a ugyanis nem tesz külömbséget a megbízás tárgya, nevezetesen a vételi és eladási bizomány között arra vonatkozóan, hogy a bizományos az ügylet után bizományi díjat követelhet, hanem kötelezöleg rendeli azt, hogy a bizományosnak az ügylet után bizományi díj jár, ebből és a keresk. törvény 381. §-ának ama rendelkezéséből, hogy a bizományos bizonyos esetekben a megszerzendő árúkat eladóként maga szolgáltathatja, a bizományként átvett árút pedig vevőként maga megtarthatja és mégis ilyen esetben is a bizományi dijat felszámíthatja, jogszerűen következik, hogy habár a felebbezési bíróság Ítélete tényállása szerint alperes felperest sertéseknek bizományban megvételére bizta meg és felperes az illető eladók részéről az illető sertéseknek bizományban eladására is meg volt bizva, s így felperes az illető eladóktól is a bizományi díjat megkaphatta, felperes alperestől is a bizományi dijat az ügylet után szintén követelheti. Igaz ugyan, hogy a keresk. törvény 'Ml. §-a szerint a bizományi díj határozott megállapodás hiányában a helybeli kereskedelmi szokásnak megfelelőleg állapítandó meg, szemben azonban azzal, hogy felperest a fenn kifejtettek szerint alperestől a bizományi díj megilleti, abból a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállásból, hogy a felek a bizományi díj összege iránt előre meg nem állapodtak és a sertésvételi bizományra nézve a bizományi díj összege iránt helybeli kereskedelmi szokás nem létezik, jogilag az következik, hogy ezt az összeget az erre befolyással biró egyéb körülmények számbavételével állapítandó meg.